„IV. Jakab mallorcai király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
húga |
nyelvhelyesség |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[III. Jakab mallorcai király|III. Jakab]] [[Mallorca uralkodóinak listája|mallorcai király]]nak és [[Aragóniai Konstancia mallorcai királyné|Konstancia]] aragón hercegnőnek, [[IV. Alfonz aragóniai király|IV. Alfonz]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] lányának a fia. [[III. Jakab mallorcai király|III. Jakab]] [[Mallorca uralkodóinak listája|mallorcai királyt]] sógora, [[IV. Péter aragóniai király]] [[1343]]-ban |
[[III. Jakab mallorcai király|III. Jakab]] [[Mallorca uralkodóinak listája|mallorcai király]]nak és [[Aragóniai Konstancia mallorcai királyné|Konstancia]] aragón hercegnőnek, [[IV. Alfonz aragóniai király|IV. Alfonz]] [[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]] lányának a fia. [[III. Jakab mallorcai király|III. Jakab]] [[Mallorca uralkodóinak listája|mallorcai királyt]] sógora, [[IV. Péter aragóniai király]] [[1343]]-ban elűzte [[Mallorca|Mallorcáról]], mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. III. Jakab első felesége, [[Aragóniai Konstancia mallorcai királyné|Aragóniai Konstancia]] halála ([[1346]]) után egy évvel újranősült, és feleségül vette els unokatestvérét, [[Vilaragut Jolán mallorcai királyné|Vilaragut Jolánt]]. A trónjáért küzdő III. Jakab [[1349]]. [[október 25]]-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor<ref>[[Spanyol nyelv|Spanyolul]]: ''Lluchmayor''.</ref> melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek. Jolán királyné [[1352]]-ben nyerte vissza szabadságát, amikor is [[II. János francia király]] udvarába menekült, aki kinevezte Aumelas<ref>[[okszitán nyelv|Occitánul]]: ''Omelàs''.</ref> algrófjává, mely címet [[1362]]-ig viselt. Ugyanebben az évben összeházasította [[Braunschweigi Ottó]]val. |
||
IV. Jakab húgát, [[I. Erzsébet mallorcai királynő|Aragóniai Erzsébet]] (Izabella) mallorcai hercegnőt pedig összeházasították mostohaapja, Braunschweigi Ottó montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi [[II. János monferrati őrgróf]]fal [[1358]]-ban, mely házasságból öt gyermek született. |
IV. Jakab húgát, [[I. Erzsébet mallorcai királynő|Aragóniai Erzsébet]] (Izabella) mallorcai hercegnőt pedig összeházasították mostohaapja, Braunschweigi Ottó montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi [[II. János monferrati őrgróf]]fal [[1358]]-ban, mely házasságból öt gyermek született. |
||
A lap 2010. április 11., 03:10-kori változata
IV. Jakab (Mallorca, 1337. június 24. – Soria, Kasztília, 1375. január 10.), mallorcai király. Vilaragut Jolán mallorcai királyné mostohafia, I. Johanna nápolyi királynő harmadik férje és IV. Péter aragóniai király anyai unokaöccse. A Barcelonai-ház mallorcai ágának utolsó férfi tagja.
Élete
III. Jakab mallorcai királynak és Konstancia aragón hercegnőnek, IV. Alfonz aragón király lányának a fia. III. Jakab mallorcai királyt sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzte Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. III. Jakab első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel újranősült, és feleségül vette els unokatestvérét, Vilaragut Jolánt. A trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor[1] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek. Jolán királyné 1352-ben nyerte vissza szabadságát, amikor is II. János francia király udvarába menekült, aki kinevezte Aumelas[2] algrófjává, mely címet 1362-ig viselt. Ugyanebben az évben összeházasította Braunschweigi Ottóval.
IV. Jakab húgát, Aragóniai Erzsébet (Izabella) mallorcai hercegnőt pedig összeházasították mostohaapja, Braunschweigi Ottó montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János monferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született.
A mentálisan retardált IV. Jakab, akinek az elszenvedett lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a gyermek mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az éltéért aggódó Johanna száműzte férjét, aki elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.
Időközben meghalt Jolán királyné 1372-ben vagy még pár évvel korábban, majd özvegye Braunschweigi Ottó 1376-ban feleségül vette IV. Jakab özvegyét, a negyedszer is a további utódok születésének a reményébe vetett hittel házasodó, ötven éves nápolyi királynőt, akinek ő megérte a végzetét.
Jegyzetek
Irodalom
- Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, in Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln. Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag, Marburg/Berlin, 1984.