„Adapa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Adapa-eposz |
kieg |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Adapa''' a [[sumer mitológia]] mitikus személye, [[Eridu]] királya volt. Természetfölötti lényként [[apkallu]], a mezopotámiai „hét bölcs” egyike lett. A hagyomány szerint [[Éa]] (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az [[Adapa-eposz]] meséli el. |
'''Adapa''' a [[sumer mitológia]] mitikus személye, [[Eridu]] királya volt. Természetfölötti lényként [[apkallu]], a mezopotámiai „hét bölcs” egyike lett. A hagyomány szerint [[Éa]] (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az [[Adapa-eposz]] meséli el. |
||
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az [[Amarna-levelek|amarnai levéltárból]] került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három [[Assur-bán-apli asszír király|Assur-bán-apli]] [[ninive]]i könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve [[akkád nyelv]]en íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az [[akkád irodalom|akkádok]] így rögzítették a 3. uri dinasztia és [[Hammurápi babiloni király|Hammurapi]] ideje között eltelt zavaros időszak történelmét. |
|||
Adapa a régebbi értelmezések szerint egy ''anti-Gilgames'', a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos ''mitológiai realizmus'', amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki. |
|||
Az Adapa-eposz ugyanakkor azt mutatja, hogy a sorsszerűséget erősebbnek tartották bármely istenség akaratánál, a Sors független az istenektől. Mezopotámiában a Sors az egyetlen egyetemes törvény. |
|||
==Források== |
==Források== |
||
{{Roaf}} |
{{Roaf}} |
||
* ''Gilgames – agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád versek'', Kriterion Horizont Könyvek, 1986. Bukarest |
|||
[[Kategória:Sumer mitológia]] |
[[Kategória:Sumer mitológia]] |
||
A lap 2010. április 5., 00:17-kori változata
Adapa a sumer mitológia mitikus személye, Eridu királya volt. Természetfölötti lényként apkallu, a mezopotámiai „hét bölcs” egyike lett. A hagyomány szerint Éa (vagy Ansar) és Kisar fia. Történetét az Adapa-eposz meséli el.
Az Adapa-eposz négy töredékből két változatban ismert. A négy töredék kiegészíti egymást, bár nem hiánytalan a szöveg. Az egyik tábla az amarnai levéltárból került elő, ez tartalmazza a korábbi változatot. A másik három Assur-bán-apli ninivei könyvtárából, ezeken az újasszír verzió olvasható. Mindkét változat tulajdonképpen mitikus történelem. A szövegek elemzése szerint eleve akkád nyelven íródtak az eredeti verziók is az i. e. 2. évezred elején. Az akkádok így rögzítették a 3. uri dinasztia és Hammurapi ideje között eltelt zavaros időszak történelmét.
Adapa a régebbi értelmezések szerint egy anti-Gilgames, a halhatatlanságát elvesztő hérosz, Ádám előképe. Azonban Adapa már egy létező város fejedelme volt és az eposz szerint halandónak született, ezért halhatatlanságát nem elveszti, hanem elmulasztja megszerzésének lehetőségét. A megfogalmazás és a tanulságok levonásának módja az a sajátos mitológiai realizmus, amely a sumer és akkád mítoszköltészetet jellemzi: az ember halandó, ez így van jól, a halhatatlanságot tetteinek emléke fogja meghozni neki.
Az Adapa-eposz ugyanakkor azt mutatja, hogy a sorsszerűséget erősebbnek tartották bármely istenség akaratánál, a Sors független az istenektől. Mezopotámiában a Sors az egyetlen egyetemes törvény.
Források
Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Gilgames – agyagtáblák üzenete, ékírásos akkád versek, Kriterion Horizont Könyvek, 1986. Bukarest