„Golgota” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a korr, form, elirasok jav. |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Munkácsy Golgota.JPG|right|thumb|220px|[[Munkácsy Mihály]]: Golgota, [[1884]] |
[[Fájl:Munkácsy Golgota.JPG|right|thumb|220px|[[Munkácsy Mihály]]: Golgota, [[1884]] ]] |
||
[[File:Kazimierz Dolny 045.jpg|right|220px|thumb|Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország)]] |
[[File:Kazimierz Dolny 045.jpg|right|220px|thumb|Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország)]] |
||
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el. |
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el. |
||
== Elhelyezkedése == |
== Elhelyezkedése == |
||
| ⚫ | A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a [[Jézus]] keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a [[Jaffá]]t [[Askelon]]nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt. |
||
| ⚫ | A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a [[Jézus]] keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a [[Jaffá]] |
||
== Utóélete == |
== Utóélete == |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Izrael]] |
[[Kategória:Izrael]] |
||
A lap 2010. március 28., 09:59-kori változata
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a Kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Askelonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona császárné építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg. hu:Kálvária