„Tipitaka” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Tipitaka''' |
'''Tipitaka'''(páli nyelven<ref>[http://a-buddha-ujja.wikidot.com/pali-tartalom Ruzsa Ferenc: A páli nyelv]</ref>: hármas kosár, szanszkritul Tripitaka), az úgynevezett „hínajána-[[buddhizmus]]" páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból. |
||
Három részből (kosár) áll: |
Három részből (kosár) áll: |
A lap 2010. március 21., 15:23-kori változata
Tipitaka(páli nyelven[1]: hármas kosár, szanszkritul Tripitaka), az úgynevezett „hínajána-buddhizmus" páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból.
Három részből (kosár) áll:
1. Vinaja-pitaka (fegyelem kosara), amely a szerzetesi élet szabályainak gyűjteménye. Tárgyalja a vétségeket, azok megvallásának módját (pl. a tett nyilvános beismerését) és a szabály megszegésének következményeit, valamint a szerzetesek és az apácák mindennapi életének szabályait. Minden szabálynál szerepel egy történet is, amely a szabály eredetét mutatja be. Így szerepel benne számtalan legenda a Buddha életéről (tanítóútjának kezdetéről,[2] ellenfeleiről,[3] alapvető tanításáról[4]) is.
2. Szutta-pitaka[5] (prédikációk kosara), Buddha beszédeit tartalmazza, a Tipitaka legjelentősebb, irodalmi szempontból legértékesebb része. Öt gyűjteményből áll: Dígha-nikája (hosszú gyűjtemény), 34 hosszú beszéd, amelyek közül a legfontosabb a Maháparinibbána-szutta[6] (nagy beszéd az örök nirvánába jutásról, t. i. Buddha haláláról); Maddzshima-nikája (középső gyűjtemény), 152 beszéd, köztük vannak a legrégebbi és legszebb, valóban Buddhától származó prédikációk; Szanjutta-nikája[7] (csoportosított gyűjtemény), 2889 dogmatikai fejtegetés és legenda; Anguttara-nikája (dolgok felsorolása növekvő sorrendben) „mi az egy", „mi a kettő" stb. felépítésű dogmatikai felsorolás; Khuddaka-nikája (rövid gyűjtemény), 15 különböző műfajú gyűjtemény (nem prédikációk) összefoglalása: vallásos versek, bölcs mondások, állatmesék stb.
3. Abhidhamma-pitaka (hittételek kosara), dogmatikai fejtegetéseket, illetve meghatározásokat tartalmazó gyűjtemény.
A prédikációk formája próza, néha verses lezárással, a szövegek stiláris felépítése kötött. Bevezető mondatuk az évszázadokon át történő szóbeli hagyományozásra utal: „Így hallottam. Egyszer a Magasztos (itt és itt) tartózkodott"; ezután vagy kérdéssel fordult valaki Buddhához, és ő válaszolt, vagy Buddha fordult tanításával az összegyűlt szerzetesekhez. Nyelve, a páli, a hindu papság hivatalos nyelvével, a szanszkrittal egyetemben egy fajta lingua franca volt a korban, nem egy népcsoport által beszélt, de sokak által értett "szent nyelv".
Hivatkozások, megjegyzések
- ↑ Ruzsa Ferenc: A páli nyelv
- ↑ Buddha tanító útjának kezdete
- ↑ Buddha ellenfelei
- ↑ A Tan kerekének elindítása
- ↑ Lásd még: Szutta Pitaka A Buddha Ujján
- ↑ A Buddha halála
- ↑ A megszokott, de pontatlan átírása: Szamjutta-nikája
Források
Buddhista lexikon ISBN 9637570306