„Unter den Linden” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Forrás: átrendez |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A ma újra hársfák által szegélyezett fasor alapjait a [[15. század]]ban hozta létre a berlini fejedelmi család; a [[charlottenburg]]i kastélyukat kötötték össze a vadászterülettel, a mai [[Tiergarten]]nel. |
A ma újra hársfák által szegélyezett fasor alapjait a [[15. század]]ban hozta létre a berlini fejedelmi család; a [[charlottenburg]]i kastélyukat kötötték össze a vadászterülettel, a mai [[Tiergarten]]nel. |
||
Azt az akkor még inkább csak földútnak nevezhető ösvényt 1573-ban meghosszabbították, majd [[Frigyes Vilmos]] Hollandiából importált diófákkal, majd később hársfákkal szegélyezte az utat. II. Frigyes idején kezdődött meg a valódi [[sétány]] kialakítása, ekkor rendeztéka a fasorokat. Az azt követő 200 évben a kunyhókat és faviskókat, de legjobb esetben is csak egyszerű lakóházakat fokozatosan villák váltották föl. A charlottenburgi királyi kastélytól egészen a Brandenburgi Kapuig teljesen beépült a sugárút, az előkelő városi polgárok kedvenc sétálóhelye lett. A [[német császárság]] idején már cégek és bankok is tették ide székházaikat, ezeket követték a kávézók, éttermek és szállodák, az Unter den Linden lett a főváros kirakata. |
Azt az akkor még inkább csak földútnak nevezhető ösvényt 1573-ban meghosszabbították, majd [[I. Frigyes Vilmos]] Hollandiából importált diófákkal, majd később hársfákkal szegélyezte az utat. II. Frigyes idején kezdődött meg a valódi [[sétány]] kialakítása, ekkor rendeztéka a fasorokat. Az azt követő 200 évben a kunyhókat és faviskókat, de legjobb esetben is csak egyszerű lakóházakat fokozatosan villák váltották föl. A charlottenburgi királyi kastélytól egészen a Brandenburgi Kapuig teljesen beépült a sugárút, az előkelő városi polgárok kedvenc sétálóhelye lett. A [[német császárság]] idején már cégek és bankok is tették ide székházaikat, ezeket követték a kávézók, éttermek és szállodák, az Unter den Linden lett a főváros kirakata. |
||
1936-ban kivágták a fákat, hársfákat ültettek és [[horogkerszt]]es zászlókat állítottak fel. A háború után az eltakarítási munkák megkönnyítésére még sineket is fektettek le a törmeléket szállító kocsik számára. A háború okozta romokat keleten nagyon gyorsan eltakarították ugyan, de évtizedekig tántogtak ott hatalmas üres terek. Mára az utca újra a német főváros egyik legfontosabb bevásárlóutcája. |
1936-ban kivágták a fákat, hársfákat ültettek és [[horogkerszt]]es zászlókat állítottak fel. A háború után az eltakarítási munkák megkönnyítésére még sineket is fektettek le a törmeléket szállító kocsik számára. A háború okozta romokat keleten nagyon gyorsan eltakarították ugyan, de évtizedekig tántogtak ott hatalmas üres terek. Mára az utca újra a német főváros egyik legfontosabb bevásárlóutcája. |
||
A lap 2010. február 22., 00:46-kori változata
Az Unter den Linden (Hársfák alatt) Berlin nevezetes boulevárdja, a Brandenburgi kapu és a Párizsi tér közvetlen szomszédságában.
Története
A ma újra hársfák által szegélyezett fasor alapjait a 15. században hozta létre a berlini fejedelmi család; a charlottenburgi kastélyukat kötötték össze a vadászterülettel, a mai Tiergartennel.
Azt az akkor még inkább csak földútnak nevezhető ösvényt 1573-ban meghosszabbították, majd I. Frigyes Vilmos Hollandiából importált diófákkal, majd később hársfákkal szegélyezte az utat. II. Frigyes idején kezdődött meg a valódi sétány kialakítása, ekkor rendeztéka a fasorokat. Az azt követő 200 évben a kunyhókat és faviskókat, de legjobb esetben is csak egyszerű lakóházakat fokozatosan villák váltották föl. A charlottenburgi királyi kastélytól egészen a Brandenburgi Kapuig teljesen beépült a sugárút, az előkelő városi polgárok kedvenc sétálóhelye lett. A német császárság idején már cégek és bankok is tették ide székházaikat, ezeket követték a kávézók, éttermek és szállodák, az Unter den Linden lett a főváros kirakata.
1936-ban kivágták a fákat, hársfákat ültettek és horogkersztes zászlókat állítottak fel. A háború után az eltakarítási munkák megkönnyítésére még sineket is fektettek le a törmeléket szállító kocsik számára. A háború okozta romokat keleten nagyon gyorsan eltakarították ugyan, de évtizedekig tántogtak ott hatalmas üres terek. Mára az utca újra a német főváros egyik legfontosabb bevásárlóutcája.
Forrás
- Günter de Bruyn: Unter den Linden. Siedler-Verlag, 2002, ISBN 3-88680-789-4
- Walter Schimmel-Falkenau: Kommen und Gehen Unter den Linden. Berlin Story Verlag, 2006, ISBN 3-929829-34-7
- Winfried Löschburg: Unter den Linden: Geschichten einer berühmten Straße. Christoph Links Verlag, Berlin 1993, ISBN 3-86153-024-4
- Harald Neckelmann: Unter den Linden - Flanieren und Amüsieren. Sutton Verlag, Erfurt 2009, ISBN 978-3-86680-538-5
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0