„Földrajztudomány” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. február 6., 15:34-kori változata

A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét, azaz a földrajzi burkot.^[1] Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány.

A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz.^[2]

Egy másik szempontú csoportosítás szerint van regionális földrajz és általános földrajz.^[3]

Természetföldrajz

A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia („felszínalaktan”), hidrogeográfia („vízföldrajz”), biogeográfia („az élővilág földrajza”), talajföldrajz, klimatológia stb.

A természetföldrajz a földfelszín formakincsét, azok kialakulását, természeti jelenségeinek térbeli elhelyezkedését vizsgálja. Időben elsősorban a jelennel foglalkozik, míg a múlt (földtörténet) a földtan (geológia) érdeklődési területe. Határterületnek tekinthető a negyedidőszak (kvarter) (ez nagyjából az elmúlt kétmillió év), ezzel a földrajztudomány (geográfia) és a földtan˙(geológia) is foglalkozik.

Régebben a természetföldrajz szinonímájaként használták a „fizikai földrajz” kifejezést, ami a német „Physische Geographie” és az angol „Physical Geography” tükörfordítása. Ez a kifejezés elavultnak és hibásnak tekinthető.

Társadalomföldrajz

A társadalomföldrajz a társadalom egyes folyamatainak, életjelenségeinek térbeliségét vizsgálja. Éppen ezért rendkívül sokszínű, érdeklődése kiterjed a gazdaságra (gazdaságföldrajz, ezen belül iparföldrajz, mezőgazdaság földrajza, szolgáltatások földrajza), településhálózatra (településföldrajz, ezen belül városföldrajz, faluföldrajz), közlekedési hálózatokra (közlekedési földrajz), a népesség térbeli elhelyezkedésére (népességföldrajz), az egészségi állapot és az egészségügyi rendszer térbeli különbségeire (egészségföldrajz), egyes vallások és népcsoportok térbeli elterjedésére (vallásföldrajz, etnikai földrajz), de például a bűnözés térbeli megjelenésére is (bűnözésföldrajz, biztonságföldrajz).

További ágazatok a társadalomföldrajzon belül: turizmusföldrajz, politikai földrajz (ezen belül közigazgatási földrajz, választási földrajz), történeti földrajz, kultúrföldrajz

Regionális földrajz

A földrajztudománynak azon szegmense amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jelenségeket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.

Általános földrajz

Az általános földrajz a földrajz minden területével foglalkozik: víz, klíma, földtörténeti korok, stb. Nem merül el részletesen egyes témákban, hanem átfogóan vizsgálja. Ugyanakkor meg kell jegyezni, az általános földrajz legfeljebb tantárgyként, nem pedig tudományágként létezik. Helyesebb azonban szemléletmódként tekinteni az általános földrajzot.

Lásd még

Földrajzi nihilizmus

Források

↑ Szabó József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In: Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, bp., 1993. p. 7.
↑ Más megközelítés szerint ide tartozik a regionális földrajz is.
↑ Ismét más megközelítés szerint: általános, ágazati és területi földrajz.

Külső hivatkozások

Nézd meg a földrajz címszót a Wikiszótárban!

Földrajzi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

ak:Gyeografi

[1] Szabó József: A természetföldrajz tárgya, céljai, tagolódása, tudomány-rendszertani helye. In: Borsy Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, bp., 1993. p. 7.

[2] Más megközelítés szerint ide tartozik a regionális földrajz is.

[3] Ismét más megközelítés szerint: általános, ágazati és területi földrajz.

[1]

[2]

[3]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 A földrajz két fő ága a [[természetföldrajz]] és a [[társadalomföldrajz]].<ref>Más megközelítés szerint ide tartozik a regionális földrajz is.</ref>
-Egy másik szempontú csoportosítás szerint van [[regionális földrajz]] és [[általános földrajz]].<ref>Ismét más megközelítés szerint: általános, ágazati és területi földrajz</ref>
+Egy másik szempontú csoportosítás szerint van [[regionális földrajz]] és [[általános földrajz]].<ref>Ismét más megközelítés szerint: általános, ágazati és területi földrajz.</ref>
 == Természetföldrajz ==
 A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a [[geomorfológia]] („felszínalaktan”), [[hidrogeográfia]] („vízföldrajz”), [[biogeográfia]] („az élővilág földrajza”), talajföldrajz, [[klimatológia]] stb.
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 == Általános földrajz ==
 Az általános földrajz a földrajz minden területével foglalkozik: víz, klíma, földtörténeti korok, stb. Nem merül el részletesen egyes témákban, hanem átfogóan vizsgálja.
-Ugyanakkor meg kell jegyezni, az ''általános földrajz'' legfeljebb tantárgyként, nem pedig tudományágként létezik.
+Ugyanakkor meg kell jegyezni, az ''általános földrajz'' legfeljebb tantárgyként, nem pedig tudományágként létezik. Helyesebb azonban szemléletmódként tekinteni az általános földrajzot.
 == Lásd még ==