„Damokratész (orvos)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: tl:Damocratis |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Damokratész''' ([[1. század]]) [[Görögország|görög]] orvos |
'''Damokratész''' ([[1. század]]) [[Görögország|görög]] orvos |
||
[[Róma|Rómában]] élt és működött, az empirikus iskolához tartozott. [[Galénosz]] igen dicséri, [[Idősebb Plinius]], aki Servilius Democrates néven említi, elmondja róla, hogy a [[consul]]i hivatalt viselt Servilius leányát hosszas, sorvasztó betegségéből tejkúrával, mégpedig olyan kecske tejével gyógyította ki, amelyet mastixfa (Pistacia lentiscus) leveleivel etetett. Műveiből, amelyeket jambikus trimeterekben írt, s amelyek főként gyógyszer- és méregtani tartalmúak, több töredék fennmaradt. |
[[Róma|Rómában]] élt és működött, az empirikus iskolához tartozott. [[Galénosz]] igen dicséri, [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]], aki Servilius Democrates néven említi, elmondja róla, hogy a [[consul]]i hivatalt viselt Servilius leányát hosszas, sorvasztó betegségéből tejkúrával, mégpedig olyan kecske tejével gyógyította ki, amelyet mastixfa (Pistacia lentiscus) leveleivel etetett. Műveiből, amelyeket jambikus trimeterekben írt, s amelyek főként gyógyszer- és méregtani tartalmúak, több töredék fennmaradt. |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2010. január 24., 17:25-kori változata
Damokratész (1. század) görög orvos
Rómában élt és működött, az empirikus iskolához tartozott. Galénosz igen dicséri, Idősebb Plinius, aki Servilius Democrates néven említi, elmondja róla, hogy a consuli hivatalt viselt Servilius leányát hosszas, sorvasztó betegségéből tejkúrával, mégpedig olyan kecske tejével gyógyította ki, amelyet mastixfa (Pistacia lentiscus) leveleivel etetett. Műveiből, amelyeket jambikus trimeterekben írt, s amelyek főként gyógyszer- és méregtani tartalmúak, több töredék fennmaradt.
Források
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.