„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Széleskörűen egybe; széles körű/körben, szóba jöhető, szóba hoz stb. külön; (kézi botszerkesztés) |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
||
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobori apátság]] [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető |
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobori apátság]] [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik. |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2010. január 10., 11:07-kori változata
é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″
A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zobori apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.