„Golgota” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.236.97.94 (vita) szerkesztéséről Tkarcsi szerkesztésére
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[File:Kazimierz Dolny 045.jpg|right|400px|Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország) ]]
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el.
Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[Kálvária]] szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre [[Jézus]]t, és itt is temették el.



A lap 2009. december 5., 06:25-kori változata

Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország)
Golgota (Kazimierz Dolny, Lengyelország)

Héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a Kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.

Elhelyezkedése

A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffá-t Askelon-nal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.

Utóélete

Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona császárnő építtette fel a mai Szentsír-bazílikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.