„II. József nyelvrendelete” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a „Magyar jogszabályok” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Az iskolai [[oktatás|oktatásban]] és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a [[megye|megyék]] folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar [[nyelvújítás|nyelvújító]] mozgalom. |
Az iskolai [[oktatás|oktatásban]] és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a [[megye|megyék]] folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar [[nyelvújítás|nyelvújító]] mozgalom. |
||
==Irodalom== |
|||
* Mitták Ferenc: Képes magyar história; Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. |
|||
[[Kategória:Magyar jogszabályok]] |
[[Kategória:Magyar jogszabályok]] |
A lap 2009. november 15., 21:23-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
1784. május 11-én adta ki híres nyelvrendeletét a „kalapos király”. Az uralkodó a rendeletben a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé Magyarországon. Ennek értelmében a főkormányszékek 1784. november 1-jétől voltak kötelesek bevezetni a német nyelvű ügyintézést. A vármegyéknek és az igazságszolgáltatásnak 3 év múlva klett teljesen áttérniük. Az iskolai oktatásban és a papnevelésben főtárgy lett a német nyelv. Hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a határidő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. A rendelet nagy felzúdulást váltott ki Magyarországon, jelentős mértékben hozzájárulva II. József és az ország viszonyának megromlásához. Többé-kevésbé ugyan sikerült végrehajtatni, de a megyék folyamatosan tiltakoztak, egyre inkább teret nyert és kibontakozott a magyar nyelvújító mozgalom.
Irodalom
- Mitták Ferenc: Képes magyar história; Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.