„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: +iw |
a →Források: {{MEK}} |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* {{cite book | author = Dávid Gyula (szerk.) | title = Romániai Magyar Irodalmi Lexikon | chapter = Imreh István | chapterurl = |
* {{cite book | author = Dávid Gyula (szerk.) | title = Romániai Magyar Irodalmi Lexikon | chapter = Imreh István | chapterurl = {{MEK|03600/03628/html/i.htm#ImrehIstv%C3%A1n(Sepsiszentkir%C3%A1ly,1919.szept.12.)}} | accessdate = 2009-07-11 | id = ISBN 963 200 508 2 }} |
||
* {{cite journal | author = Benkő Samu | title = Imreh István (1919-2003) | journal = Magyar Tudomány | volume = 2003 | issue = 5 | url = http://www.matud.iif.hu/03maj/benko.html | accessdate = 2009-07-11}} |
* {{cite journal | author = Benkő Samu | title = Imreh István (1919-2003) | journal = Magyar Tudomány | volume = 2003 | issue = 5 | url = http://www.matud.iif.hu/03maj/benko.html | accessdate = 2009-07-11}} |
||
A lap 2009. október 11., 10:19-kori változata
Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – 2003. január 31.) erdélyi magyar történetész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Élete és munkássága
A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeş–Bolyai Egyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állta, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta.
Művei
- Székely falutörvények, 1947
- Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
- Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
- Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
- A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
- Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
- Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
- Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
- A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
- Székelyek a múló időben, 1987
- Kászonszéki krónika 1650–1750
- Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994
Források
- Dávid Gyula (szerk.). Imreh István, Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. ISBN 963 200 508 2. Hozzáférés ideje: 2009. július 11.
- Benkő Samu. „Imreh István (1919-2003)”. Magyar Tudomány 2003 (5). (Hozzáférés: 2009. július 11.)
Külső hivatkozások
- Camil Mureşanu. „Gyászbeszéd”. Korunk 2003 (3). (Hozzáférés: 2009. július 11.)
.svg){kind=small}