„Autotrófia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: kk:Автотрофтық организмдер |
a Bot: következő hozzáadása: nn:Autotrofi |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
[[lt:Autotrofai]] |
[[lt:Autotrofai]] |
||
[[nl:Autotroof]] |
[[nl:Autotroof]] |
||
[[nn:Autotrofi]] |
|||
[[no:Autotrofi]] |
[[no:Autotrofi]] |
||
[[oc:Autotrofia]] |
[[oc:Autotrofia]] |
A lap 2009. szeptember 25., 01:51-kori változata
Az autotróf (görög eredetű szó autos = "saját" és trophos = "táplálkozás") organizmusok egyszerű szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére képes szervezetek. Ezt vagy kemoszintézis vagy a napenergia felhasználásával érik el. Ide tartoznak azok a fotoszintézisre képes növények, amelyek a szerves vegyületek szintézise során fő forrásként a légköri szén-dioxidot használják, illetve azok a mikroorganizmusok, amelyek az anyagcseréhez szükséges energiát szervetlen anyagok oxidációja útján nyerik (kemotróf organizmusok).
Az autotrófok nélkülözhetetlenek, minden tápláléklánc alapját képezik. Ők képesek a mások által közvetlenül felhasználhatatlan energiaforrásokból, mint a napfény és a szervetlen molekulák az élővilágban szükséges energiahordozók, mint például szénhidrátok létrehozására. Ez a mechanizmus az elsődleges produkció. A heterotróf organizmusok az autotrófok elfogyasztásával jutnak hozzá az elkészített szerves anyaghoz, melyből a létfenntartáshoz szükséges energiát nyerik. Így a heterotrófok - ide tartozik az összes állat, majdnem az összes gomba és a legtöbb baktérium és protozoa - teljes egészében az autotrófoktól függ a túlélésért. A ragadozók is közvetve az autotróf szervezetekből szerzik a tápanyagaikat, hiszen az elfogyasztott növényevő heterotrófok az autotrófoktól nyerik saját szervezetük felépítéséhez szükséges anyagokat.
Felhasznált irodalom
- Crystal, David: Cambridge enciklopédia, Maecenas Kiadó, 1992