„Kiméra (biológia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| 7. sor: | 7. sor: | ||
==== Sarki testes ==== |
==== Sarki testes ==== |
||
==== Aggregációs ==== |
==== Aggregációs ==== |
||
Két külön-külön megtermékenyített petesejt az egyedfejlődés korai szakaszában összeolvadhat, ilyen módon egyetlen utód jön létre négy ivarsejtből. Az ilyen kiméra négy génkészlettel rendelkezik, ezek az egyes sejtekben kettesével, meghatározott párokban vannak jelen. |
|||
==== Injekciós ==== |
==== Injekciós ==== |
||
=== Másodlagos === |
=== Másodlagos === |
||
A lap 2009. szeptember 22., 15:09-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A kiméra fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, ezek közül is azokra az élőlényekre, akik kettőnél több ivarsejtből jöttek létre. Általában két csoportra, elsődleges és másodlagos kimérákra osztják, annak alapján, hogy a megtermékenyülés során lépett fel a genetikai többlet, vagy az egyedfejlődés későbbi fázisában, sejtcsere vagy más transzplantáció révén.
Fajtái
Elsődleges
Polispermia
Sarki testes
Aggregációs
Két külön-külön megtermékenyített petesejt az egyedfejlődés korai szakaszában összeolvadhat, ilyen módon egyetlen utód jön létre négy ivarsejtből. Az ilyen kiméra négy génkészlettel rendelkezik, ezek az egyes sejtekben kettesével, meghatározott párokban vannak jelen.
Injekciós
Másodlagos
Sejtcsere véredényeken át
Transzplantáció
Források
- Szabad János (1988). „Mozaikok és kimérák”. Scientific American (magyar kiadás) (2), 59-62. o.