„Szferoid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
D'ohBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: bg:Сфероид
92. sor: 92. sor:
[[af:Sferoïde]]
[[af:Sferoïde]]
[[ar:سطح كروي]]
[[ar:سطح كروي]]
[[bg:Сфероид]]
[[ca:Esferoide]]
[[ca:Esferoide]]
[[de:Rotationsellipsoid]]
[[de:Rotationsellipsoid]]

A lap 2009. szeptember 10., 13:15-kori változata

A szferoid vagy másnéven forgási ellipszoid vagy kéttengelyű ellipszoid egy mértani test, amelyet akkor kapunk, ha egy ellipszist valamelyik tengelye mentén megpörgetünk. A szferoid speciális esete az ellipszoidnak, amikor az ellipszoid három tengelye közül kettő egyforma hosszúságú. A gömb pedig a szferoid speciális esete, amikor a megpörgetett ellipszis kör, vagy másképpen az ellipszoid mindhárom tengelye egyforma hosszú.

Matematikai alakja

Mivel az ellipszoid egyenletében szereplő három tengely közül kettő egyforma, a szferoid egyenlete is leegyszerűsödik az alábbi formára:

ahol X,Y és Z a térbeli koordináták, a és b pedig a megpörgetett ellipszis fél kis-, illetve fél nagytengelye attól függően, hogy az ellipszist a kis- vagy a nagytengelye mentén pörgettük meg.

Térfogata

Jelölje a a nagytengelyt, és b a kistengelyt.

Ekkor a hosszúkás forgásellipszoid térfogata

és a lapítotté

Felszíne

Legyen ismét a a nagytengely, és b a kistengely.

Ekkor a megnyúlt forgásellipszoid felszíne

,

és a lapítotté

.

Gyakorlati jelentősége

A szferoidnak a geometriai fontosságán túlmenően szerepe van a Föld, illetve más égitestek alakjának (például Mars) meghatározásában, a Föld alakja ugyanis igen jól közelíthető szferoiddal.

Tekintve, hogy kis eltérések azért vannak a Föld tényleges alakja és bármely erre illeszkedő szferoid között, geodéziai feladat az adott területre vagy problématípusra kiszámolni a legjobban illeszkedő szferoidot.

Ennek megfelelően az egyes országok különféle szferoidokat használnak térképi/geodéziai alapnak. Magyarország a múlt századi háromszögelési hálózatai alapjául a Bessel-féle ellipszoidot, a II. világháború utáni háromszögeléshez a Kraszovszkij-féle ellipszoidot alkalmazta. Az Egységes Országos Vetületi rendszer EOV létrehozásakor alapfelületként a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió 1967. évi Geodéziai Vonatkozási Rendszerét (Geodetic Reference System), az IUGG GRS 1967 ellipszoidot választották alapnak. A GPS (Global Positioning System) a geocentrikus WGS 84 (WGS: World Geodetic System) ellipszoidot használja.

A felszínformulák levezetése

Legyen az a nagytengelyű és b kistengelyű ellipszoid egyenlete.

Megnyúlt ellipszoid

Az első Guldin-szabállyal

Ez annak a forgástestnek a felszíne, ami az ellipszis x tengely körüli forgatásával keletkezik. Itt a generátorgörbe egyenlete , ami az ellipszoid egyenletét y-ra megoldva adódik.

Továbbá szükség van a jobboldal x szerinti deriváltjára:

Behelyettesítve

Itt kihasználtuk az x tengely körüli forgásszimmetriát.

Az integrál határainak figyelembevételével

Ennek egyszerűsítésével adódik a fenti képlet.

Lapított ellipszoid

A számítások az előzőekhez hasonlók.

Most az ellipszoidot az y tengely körül forgatjuk meg.

Ismét az első Guldin-szabályt használjuk:

Az ellipszis egyenletét x-re megoldva

és behelyettesítve az és értékeket kapjuk a következőt:

ahol újra kihasználtuk az ellipszoid forgásszimmetriáját.

További helyettesítésekkel és átalakításokkal adódik

amit egyszerűsítve kapjuk a fenti képletet.

Lásd még