„Szemcseméret” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: it:Granulometria (geologia)
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 15 HTML entitás lecserélve. (Hibakód: 11)
1. sor: 1. sor:
A '''szemcseméret''' a törmelékes [[üledékes kőzetek]], recens üledékek és hordalékok, talajok, valamint mesterségesen előállított, szilárd, szemcsés-darabos anyagok szemcséinek térbeli kiterjedését jellemző érték. Az általánosan elfogadott '''szemcseméret tartományok''' a következők: [[kolloid]], [[agyag]], [[kőzetliszt]], [[homok]], [[kavics]] és [[tömb]]. A természetes keletkezésű anyagok (talajok, kőzetek) nagyon ritkán tartalmaznak kizárólag azonos méretű szemcséket. Egy adott anyagban a szemcsék méret szerinti eloszlását, azaz az egyes '''szemcseméret tartományok''' súlyszázalékos részarányat, [[szemcseeloszlás]]nak nevezik.
A '''szemcseméret''' a törmelékes [[üledékes kőzetek]], recens üledékek és hordalékok, talajok, valamint mesterségesen előállított, szilárd, szemcsés-darabos anyagok szemcséinek térbeli kiterjedését jellemző érték. Az általánosan elfogadott '''szemcseméret tartományok''' a következők: [[kolloid]], [[agyag]], [[kőzetliszt]], [[homok]], [[kavics]] és [[tömb]]. A természetes keletkezésű anyagok (talajok, kőzetek) nagyon ritkán tartalmaznak kizárólag azonos méretű szemcséket. Egy adott anyagban a szemcsék méret szerinti eloszlását, azaz az egyes '''szemcseméret tartományok''' súlyszázalékos részarányat, [[szemcseeloszlás]]nak nevezik.


A Krumbein-féle logaritmikus ''phi'' (φ) skála – ami gyakorlatilag a Wentworth-skála módosított változata –, a következő képlettel adja meg a φ-érték és a szemcseméret közötti összefüggést: '''φ=&minus;log<sub>2</sub>(szemcseméret mm-ben)'''
A Krumbein-féle logaritmikus ''phi'' (φ) skála – ami gyakorlatilag a Wentworth-skála módosított változata –, a következő képlettel adja meg a φ-érték és a szemcseméret közötti összefüggést: '''φ=‒log<sub>2</sub>(szemcseméret mm-ben)'''


{| cellpadding="5" border="1" align=center
{| cellpadding="5" border="1" align=center
10. sor: 10. sor:
|align=center|Elnevezése<br>
|align=center|Elnevezése<br>
|-
|-
|align=center|&lt; (&minus;8)
|align=center|&lt; (‒8)
|align=right|&gt; 256 mm
|align=right|&gt; 256 mm
|align=right|boulder
|align=right|boulder
|align=right|[[tömb]]
|align=right|[[tömb]]
|-
|-
|align=center|(&minus;6) – (&minus;8)
|align=center|(‒6) – (‒8)
|align=right| 64–256 mm
|align=right| 64–256 mm
| align=right|cobble
| align=right|cobble
| align=right|nagyon durva [[kavics]]
| align=right|nagyon durva [[kavics]]
|-
|-
|align=center|(&minus;5) – (&minus;6)
|align=center|(‒5) – (‒6)
| align=right|32–64 mm
| align=right|32–64 mm
| align=right|very coarse gravel
| align=right|very coarse gravel
| align=right|[[kavics]]
| align=right|[[kavics]]
|-
|-
|align=center|(&minus;4) – (&minus;5)
|align=center|(‒4) – (‒5)
| align=right|16–32 mm
| align=right|16–32 mm
| align=right|coarse gravel
| align=right|coarse gravel
| align=right|[[kavics]]
| align=right|[[kavics]]
|-
|-
|align=center|(&minus;3) – (&minus;4)
|align=center|(‒3) – (‒4)
| align=right|8–16 mm
| align=right|8–16 mm
| align=right|medium gravel
| align=right|medium gravel
| align=right|[[kavics]]
| align=right|[[kavics]]
|-
|-
|align=center|(&minus;2) – (&minus;3)
|align=center|(‒2) – (‒3)
| align=right|4–8 mm
| align=right|4–8 mm
| align=right|fine gravel
| align=right|fine gravel
| align=right|[[kavics]]
| align=right|[[kavics]]
|-
|-
|align=center|(&minus;1) – (&minus;2)
|align=center|(‒1) – (‒2)
| align=right|2–4 mm
| align=right|2–4 mm
| align=right|very fine gravel
| align=right|very fine gravel
| align=right|finom [[kavics]]
| align=right|finom [[kavics]]
|-
|-
|align=center|(&minus;1) – 0
|align=center|(‒1) – 0
| align=right|1–2 mm
| align=right|1–2 mm
| align=right|very coarse sand
| align=right|very coarse sand

A lap 2009. július 17., 22:36-kori változata

A szemcseméret a törmelékes üledékes kőzetek, recens üledékek és hordalékok, talajok, valamint mesterségesen előállított, szilárd, szemcsés-darabos anyagok szemcséinek térbeli kiterjedését jellemző érték. Az általánosan elfogadott szemcseméret tartományok a következők: kolloid, agyag, kőzetliszt, homok, kavics és tömb. A természetes keletkezésű anyagok (talajok, kőzetek) nagyon ritkán tartalmaznak kizárólag azonos méretű szemcséket. Egy adott anyagban a szemcsék méret szerinti eloszlását, azaz az egyes szemcseméret tartományok súlyszázalékos részarányat, szemcseeloszlásnak nevezik.

A Krumbein-féle logaritmikus phi (φ) skála – ami gyakorlatilag a Wentworth-skála módosított változata –, a következő képlettel adja meg a φ-érték és a szemcseméret közötti összefüggést: φ=‒log2(szemcseméret mm-ben)

φ skála
Mérettartomány
(metrikus)
Amerikai nevezéktan
(Wentworth Osztály)
Elnevezése
< (‒8) > 256 mm boulder tömb
(‒6) – (‒8) 64–256 mm cobble nagyon durva kavics
(‒5) – (‒6) 32–64 mm very coarse gravel kavics
(‒4) – (‒5) 16–32 mm coarse gravel kavics
(‒3) – (‒4) 8–16 mm medium gravel kavics
(‒2) – (‒3) 4–8 mm fine gravel kavics
(‒1) – (‒2) 2–4 mm very fine gravel finom kavics
(‒1) – 0 1–2 mm very coarse sand durvaszemcsés homok
0 – 1 ½–1 mm coarse sand nagyszemcsés homok
1 – 2 250–500 µm medium sand középszemcsés homok
2 – 3 125–250 µm fine sand finomszemcsés homok
3 – 4 62.5–125 µm very fine sand nagyon finomsz. homok
4 – 5 31–62,5 µm silt durva kőzetliszt
5 – 6 16–31 µm silt középszemcsés kőzetliszt
6 – 7 8–16 µm silt finom kőzetliszt
7 – 8 3.90625–8 µm silt nagyon finom kőzetliszt
> 8 < 3.90625 µm clay agyag
 
<10 < 1 µm kolloid mérettartomány

Meghatározása

  1. optikai mikroszkópban történő méréssel
  2. durvaszemcsés (d>63 µm) anyagok esetében száraz vagy nedves szitálással, standard szitasorozat segítségével
  3. finomszemcsés anyagok, illetve frakciók esetében a Stokes-törvényen alapuló: pipettázással, areometrálással, szedimentációs mérleggel stb.

Referenciák