„Anghel Saligny” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. január 29., 23:01-kori változata

Anghel Saligny (Foksány, 1854. április 19. – Bukarest, 1925. június 17.) román mérnök, a Dunán átívelő Feteşti-Cernavodă vasúti híd tervezője

Élete

Édesapja, Alfred Saligny tanár, Elzászból érkezett Romániába. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, az apja által alapított intézetben. A gimnáziumot szintén itt kezdte el, majd Potsdam-ban végezte. Eredetileg a csillagászat érdekelte, ezért a berlini egyetemen ilyen jellegű kurzusokat látogatott, többek között Hermann von Helmholtz-nak is tanítványa volt. Mérnöki tanulmányait Charlottenburgban végezte, majd a szászországi vasútépítésnél (Cottbus-Frankfurt an der Oder) dolgozott. Alapító tagja volt a bukaresti Politechnikai Társaságnak (ez volt a mai Bukaresti Műszaki Egyetem elődje). 1892-ben a Román Akadémia tagja lett, melynek 1907 és 1910 között az elnöki tisztét is betöltötte.

Anghel Saligny testvére, Alfons Oscar Saligny (1853–1903) kémikus volt, szintén a Román Akadémia tagja.

Művei

Műveiben (hidak, utak, silók, kikötők) olyan új elemek találhatók, amelyek a maguk idején nagy technikai előrelépést jelentettek.

Ő tervezte az Adjud – Târgu Ocna vasútvonalat, melynek során az országban elsőként épített a vasút-közút kombinált hidat.Több fémből készült hidat tervezett, például a Cosmeşti-nél a Szeret folyón át egy 430 méter hosszúságút.

1884 és 1889 között Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, amelyek ma is léteznek (Konstanca, Brăila és Galaţi). A konstancai kikötőben ő építette az olaj exportot szolgáló speciális medencét, illetve két silót a gabonakivitelhez.

A legfontosabb műve a Feteşti-Cernavodă vasúti híd volt. A híd építése 1895. november 26-án kezdődött, I. Károly román király jelenlétében. A hídnak öt íve van, négy közülük 140 méter széles, a középső pedig 190 méter. Ahhoz, hogy a hajók át tudjanak haladni a híd alatt, 30 méterrel a víz felszíne felett emelték. A hivatalos megnyitó napján tartott szilárdsági próba során egy 15 mozdonyból álló szerelvény haladt át a hídon, 85 km/h sebességgel. A híd 4037 méter hosszú, amiből 1662 méter a Duna, 920 méter pedig a Borcea-ág felett. Az építésekor ez volt Európa leghosszabb hídja, illetve a világon a harmadik leghosszabb.

Külső hivatkozások

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 ==Élete==
-Édesapja, [[Alfred Saligny]] tanár, [[Elzász]]ból érkezett Romániába. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, az apja által alapított intézetben. A gimnáziumot szintén itt kezdte el, majd [[Potsdam]]-ban végezte. Eredetileg a [[csillagászat]] érdekelte, ezért a [[berlin]]i egyetemen ilyen jellegű kurzusokat látogatott, többek között [[Hermann von Helmholtz]]-nak is tanítványa volt. Mérnöki tanulmányait [[Charlottenburg]]ban végezte, majd a szászországi vasútépítésnél ([[Cottbus]]-[[Frankfurt an der Oder]]) dolgozott. Alapító tagja volt a bukaresti Politechnikai Társaságnak (ez volt a mai Bukaresti Műszaki Egyetem elődje). [[1892]]-ben a Román Akadémia tagja lett, melynek 1907 és 1910 között az elnöki tisztét is betöltötte.
+Édesapja, [[Alfred Saligny]] tanár, [[Elzász]]ból érkezett Romániába. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, az apja által alapított intézetben. A gimnáziumot szintén itt kezdte el, majd [[Potsdam]]-ban végezte. Eredetileg a [[csillagászat]] érdekelte, ezért a [[berlin]]i egyetemen ilyen jellegű kurzusokat látogatott, többek között [[Hermann von Helmholtz]]-nak is tanítványa volt. Mérnöki tanulmányait [[Charlottenburg]]ban végezte, majd a szászországi vasútépítésnél ([[Cottbus]]-[[Frankfurt an der Oder]]) dolgozott. Alapító tagja volt a bukaresti Politechnikai Társaságnak (ez volt a mai Bukaresti Műszaki Egyetem elődje). [[1892]]-ben a [[Román Akadémia]] tagja lett, melynek 1907 és 1910 között az elnöki tisztét is betöltötte.
 Anghel Saligny testvére, [[Alfons Oscar Saligny]] ([[1853]]–[[1903]]) kémikus volt, szintén a Román Akadémia tagja.
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 és 1889 között Saligny tervezte és építette a világon az első vasbeton silókat, amelyek ma is léteznek ([[Konstanca]], [[Brăila]] és [[Galaţi]]). A konstancai kikötőben ő építette az olaj exportot szolgáló speciális medencét, illetve két silót a gabonakivitelhez.
-A legfontosabb műve a Feteşti-Cernavodă vasúti híd volt. A híd építése [[1895]]. november 26-án kezdődött, [[I. Károly román király]] jelenlétében. A hídnak öt íve van, négy közülük 140 méter széles, a középső pedig 190 méter. Ahhoz, hogy a hajók át tudjanak haladni a híd alatt, 30 méterrel a víz felszíne felett emelték. A hivatalos megnyitó napján tartott szilárdsági próba során egy 15 mozdonyból álló szerelvény haladt át a hídon, 85 km/h sebességgel. A híd 4037 méter hosszú, amiből 1662 méter a Duna, 920 méter pedig a Borcea-ág felett. Az építésekor ez volt Európa leghosszabb hídja, illetve a világon a harmadik leghosszabb.
+A legfontosabb műve a Feteşti-Cernavodă vasúti híd volt. A híd építése [[1895]]. november 26-án kezdődött, [[I. Károly román király]] jelenlétében. A hídnak öt íve van, négy közülük 140 méter széles, a középső pedig 190 méter. Ahhoz, hogy a hajók át tudjanak haladni a híd alatt, 30 méterrel a víz felszíne felett emelték. A hivatalos megnyitó napján tartott szilárdsági próba során egy 15 mozdonyból álló szerelvény haladt át a hídon, 85 km/h sebességgel. A híd 4037 méter hosszú, amiből 1662 méter a Duna, 920 méter pedig a Borcea-ág felett. Az építésekor ez volt [[Európa]] leghosszabb hídja, illetve a világon a harmadik leghosszabb.
 ==Külső hivatkozások==