Kőzetliszt

Iszap

A kőzetliszt a törmelékes üledékek az agyag és a homok közé eső méretű szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.

A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak — az az üledék, amelyben azok vannak többségben, az agyag. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne — itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy ez egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a

• 0,002 mm,
• 0,0039 mm,
• 0,005 mm,
• 0,01 mm

alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.

A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket nevezzük homoknak. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben alábbi méretekkel találkozhatunk:

• 0,02 mm,
• 0,05 mm,
• 0,06 mm,
• 0,063 mm,
• 0,1 mm.

Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.

Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a

• durva,
• középszemű,
• finomszemű,
• (nagyon finomszemű)

kőzetliszt tartományokat.

A Magyarországon, a földtanban leggyakrabban használt felosztás a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:

• 0,06–0,02 mm – durva kőzetliszt,
• 0,02–0,002 mm – finom kőzetliszt.

Keletkezése

A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot az erősebben kötött, tömör aleurolittól.

Források

• Balogh Kálmán et al., 1991: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 181-182.