„Uruinimgina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „thumb|250px|Uruinimgina egy felirata csatornaépítésről tudósít '''Uruinimgina''' – régi olvasat szerint '''Uruka...” |
reformjai |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Clay cone Urukagina Louvre AO4598ab.jpg|thumb|250px|Uruinimgina egy felirata csatornaépítésről tudósít]] |
[[Kép:Clay cone Urukagina Louvre AO4598ab.jpg|thumb|250px|Uruinimgina egy felirata csatornaépítésről tudósít]] |
||
'''Uruinimgina''' – régi olvasat szerint '''Urukagina''' – az ókori [[sumer]] városállam, [[Lagas]] uralkodója volt. Az első évben az [[enszi]], utána a [[lugal]], azaz király címet viselte. Uralkodása nyolcadik évében az [[umma]]i [[Lugalzageszi]] megdöntötte uralmát. |
'''Uruinimgina''' – régi olvasat szerint '''Urukagina''' – az ókori [[sumer]] városállam, [[Lagas]] uralkodója volt (kb. i. e. 2378-2371, a [[hosszú kronológia]] szerint). Az első évben az [[enszi]], utána a [[lugal]], azaz király címet viselte. Uralkodása nyolcadik évében az [[umma]]i [[Lugalzageszi]] megdöntötte uralmát. |
||
==Reformjai== |
|||
Uralkodása első évében rögtön reformokat hajtott végre. Ennek eredeti szövegét nem ismerjük, de ismerjük több részletének átiratát, idézetét más feliratokból. Egyes vélemények szerint ez tekinthető a legrégebbi ismert „törvénykönyv”-nek. Előírásai korlátozzák a gazdagok és hatalmasságok önkényét. Előírja például, hogy ha egy gazdag vásárol egy alárendelttől, akkor ezüsttel kell fizetnie, de ha az alárendelt nem akar eladni, akkor nem kötelezhető erre. A papoknak megtiltotta, hogy a közösség – a köznép – kertjéből fát vagy gyümölcsöt vigyenek. Megtiltotta az uzsorát és az áruhalmozást. Biztonsági intézkedést tett a tolvajlás, rablások és gyilkosságok visszaszorítása érdekében. Előírta a temetések állami finanszírozását. |
|||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
A lap 2009. január 7., 00:22-kori változata
Uruinimgina – régi olvasat szerint Urukagina – az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója volt (kb. i. e. 2378-2371, a hosszú kronológia szerint). Az első évben az enszi, utána a lugal, azaz király címet viselte. Uralkodása nyolcadik évében az ummai Lugalzageszi megdöntötte uralmát.
Reformjai
Uralkodása első évében rögtön reformokat hajtott végre. Ennek eredeti szövegét nem ismerjük, de ismerjük több részletének átiratát, idézetét más feliratokból. Egyes vélemények szerint ez tekinthető a legrégebbi ismert „törvénykönyv”-nek. Előírásai korlátozzák a gazdagok és hatalmasságok önkényét. Előírja például, hogy ha egy gazdag vásárol egy alárendelttől, akkor ezüsttel kell fizetnie, de ha az alárendelt nem akar eladni, akkor nem kötelezhető erre. A papoknak megtiltotta, hogy a közösség – a köznép – kertjéből fát vagy gyümölcsöt vigyenek. Megtiltotta az uzsorát és az áruhalmozást. Biztonsági intézkedést tett a tolvajlás, rablások és gyilkosságok visszaszorítása érdekében. Előírta a temetések állami finanszírozását.
Lásd még
Források
Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
