„Közeg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Lásd vitalap |
Javítás a Google kereső megtekintése után |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
őEgy '''közeg''' olyan [[halmazállapot]]ú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved [[nyírófeszültség]] alatt a feszültség nagyságától függetlenül. A közeg fogalma az anyag [[fázis]]ainak egy csoportja, mely magába foglalja a [[folyadék]]okat, [[gáz]]okat, [[plazma|plazmákat]] és némi kiterjesztéssel a [[képlékeny]] [[szilárdtest]]eket is. |
|||
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ. |
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ. |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
A folyadékok viselkedését egy [[parciális differenciálegyenlet rendszer]]rel lehet leírni, mely a [[folytonosság]]ból (a tömeg megmaradásból), a [[Navier-Stokes egyenletekből]] és az [[energia megmaradás]] elvéből vezethető le. |
A folyadékok viselkedését egy [[parciális differenciálegyenlet rendszer]]rel lehet leírni, mely a [[folytonosság]]ból (a tömeg megmaradásból), a [[Navier-Stokes egyenletekből]] és az [[energia megmaradás]] elvéből vezethető le. |
||
A |
A folyadékok tulajdonságaival foglalkozó tudomány a [[folyadékok mechanikája]], mely tovább bomlik [[folyadékok dinamikája|folyadékok dinamikájára]] és [[folyadékok statikája|folyadékok statikájára]], attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a [[gázdinamika]] foglalkozik. |
||
<!-- |
<!-- |
||
The study of fluids is [[fluid mechanics]], which is subdivided into [[fluid dynamics]] and [[fluid statics]] depending on whether the fluid is in motion or not. |
The study of fluids is [[fluid mechanics]], which is subdivided into [[fluid dynamics]] and [[fluid statics]] depending on whether the fluid is in motion or not. |
||
A lap 2008. november 8., 09:06-kori változata
őEgy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül. A közeg fogalma az anyag fázisainak egy csoportja, mely magába foglalja a folyadékokat, gázokat, plazmákat és némi kiterjesztéssel a képlékeny szilárdtesteket is.
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ.
A folyadékok tulajdonsága egyrészt, hogy nem állnak ellen az alakváltozásnak, másrészt, hogy felveszik az edényük alakját. Ezek a tulajdonságok tipikusan annak következményei, hogy nyugvó, egyensúlyi állapotban képtelenek nyírófeszültséget felvenni. Ennek a viselkedésnek következménye Pascal törvénye, mely kihangsúlyozza a nyomás szerepét a nyugvó folyadékokban.
Attól függően, hogy a feszültség hogyan változik a sebesség változásával, kétféle folyadékot különböztetnek meg:
- a newtoni folyadéknál a nyírófeszültség a sebességváltozással egyenesen arányos
- a nem-newtoni folyadéknál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül.
A folyadékok viselkedését egy parciális differenciálegyenlet rendszerrel lehet leírni, mely a folytonosságból (a tömeg megmaradásból), a Navier-Stokes egyenletekből és az energia megmaradás elvéből vezethető le.
A folyadékok tulajdonságaival foglalkozó tudomány a folyadékok mechanikája, mely tovább bomlik folyadékok dinamikájára és folyadékok statikájára, attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a gázdinamika foglalkozik.