„Ligatúra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
new link
SieBot (vitalap | szerkesztései)
86. sor: 86. sor:


[[en:Typographic ligature]]
[[en:Typographic ligature]]
[[bg:Лигатура (типография)]]
[[als:Ligatur (Typografie)]]
[[als:Ligatur (Typografie)]]
[[bg:Лигатура (типография)]]
[[cs:Ligatura (typografie)]]
[[cs:Ligatura (typografie)]]
[[da:Ligatur]]
[[da:Ligatur]]
101. sor: 101. sor:
[[it:Legatura (tipografia)]]
[[it:Legatura (tipografia)]]
[[ja:合字]]
[[ja:合字]]
[[ka:ლიგატურა (პოლიგრაფია)]]
[[ko:합자]]
[[ko:합자]]
[[la:Ligatura]]
[[la:Ligatura]]

A lap 2008. október 9., 04:21-kori változata

Ligatúrák

A ligatúra, magyarul ikerbetű nyomdászati szakkifejezés.

Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti, különösen régi kéziratokban és az ősnyomtatványokban volt gyakori. A középkori írásgyakorlatban – körülbelül az 5-8. században, a karoling írásreform előtt – jellemző volt, hogy folyamatos kézmozdulattal, az íróeszköz felemelése nélkül minél több betűt írtak le, még ha ez a betűk torzulásával vagy helyzetük megváltozásával járt is. Így a kódexmásolók is nagyon sok rövidítést, betűösszevonást használtak, egyrészt, hogy munkát takarítsanak meg, másrészt, hogy a sorokat megfelelően ki tudják tölteni. A 15-16. századi nyomdák gyakran használtak ligatúrákat: Gutenberg 42 soros Bibliájában 290 betűjel fordult elő, ezek nagy része ligatúra volt. A ligatúrákat kétféleképpen hozták létre: a betűket egymásba tolták vagy ívvel kötötték össze.

A nyomdászatban két egymásba kapcsolódó rajzú, egy testre öntött nyomdabetűt nevezünk ligatúrának: némely antikvánál az ff-t, fi-t, és az fl-t, mert az f és i külön, egymás mellé szedve veszélyeztetné az f felső kanyarulatát és az i pontját. A betűk egybeöntve azonban nem törhetnek le. Ezen kívül ligatúrának öntik a francia és latin szedéshez az æ, œ, Æ, Œ betűket. A fraktur betűtípusban is előfordulnak ligatúrák.

Unicode

Betűkapcsolat Ligatúra Unicode
Et & U+0026
ſs, ss ß U+00DF
AE, ae Æ, æ U+00E6, U+00C6
OE, oe Œ, œ U+0152, U+0153
Ng, ng Ŋ, ŋ U+014A, U+014B
fŋ ʩ U+02A9
ue U+1D6B
ff U+FB00
fi U+FB01
fl U+FB02
ffi U+FB03
ffl U+FB04
ſt U+FB05
st U+FB06
IJ, ij IJ, ij U+0132, U+0133

Források

  • Magyar Nagylexikon, 12. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001
  • Nyomdászati Encziklopédia, szerk.: Pusztai Ferencz, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1902
  • Nyomdászati lexikon, szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László, Biró Miklós kiadása, Budapest, 1936
  • A Pallas Nagy Lexikona
  • Tevan Andor: A könyv évezredes útja (3. kiadás), Gondolat, Budapest, 1984
  • Új Magyar Lexikon, 4. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962