„Ligatúra” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
new link |
a Bot: következő hozzáadása: ka:ლიგატურა (პოლიგრაფია) |
||
86. sor: | 86. sor: | ||
[[en:Typographic ligature]] |
[[en:Typographic ligature]] |
||
⚫ | |||
[[als:Ligatur (Typografie)]] |
[[als:Ligatur (Typografie)]] |
||
⚫ | |||
[[cs:Ligatura (typografie)]] |
[[cs:Ligatura (typografie)]] |
||
[[da:Ligatur]] |
[[da:Ligatur]] |
||
101. sor: | 101. sor: | ||
[[it:Legatura (tipografia)]] |
[[it:Legatura (tipografia)]] |
||
[[ja:合字]] |
[[ja:合字]] |
||
[[ka:ლიგატურა (პოლიგრაფია)]] |
|||
[[ko:합자]] |
[[ko:합자]] |
||
[[la:Ligatura]] |
[[la:Ligatura]] |
A lap 2008. október 9., 04:21-kori változata
A ligatúra, magyarul ikerbetű nyomdászati szakkifejezés.
Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti, különösen régi kéziratokban és az ősnyomtatványokban volt gyakori. A középkori írásgyakorlatban – körülbelül az 5-8. században, a karoling írásreform előtt – jellemző volt, hogy folyamatos kézmozdulattal, az íróeszköz felemelése nélkül minél több betűt írtak le, még ha ez a betűk torzulásával vagy helyzetük megváltozásával járt is. Így a kódexmásolók is nagyon sok rövidítést, betűösszevonást használtak, egyrészt, hogy munkát takarítsanak meg, másrészt, hogy a sorokat megfelelően ki tudják tölteni. A 15-16. századi nyomdák gyakran használtak ligatúrákat: Gutenberg 42 soros Bibliájában 290 betűjel fordult elő, ezek nagy része ligatúra volt. A ligatúrákat kétféleképpen hozták létre: a betűket egymásba tolták vagy ívvel kötötték össze.
A nyomdászatban két egymásba kapcsolódó rajzú, egy testre öntött nyomdabetűt nevezünk ligatúrának: némely antikvánál az ff-t, fi-t, és az fl-t, mert az f és i külön, egymás mellé szedve veszélyeztetné az f felső kanyarulatát és az i pontját. A betűk egybeöntve azonban nem törhetnek le. Ezen kívül ligatúrának öntik a francia és latin szedéshez az æ, œ, Æ, Œ betűket. A fraktur betűtípusban is előfordulnak ligatúrák.
Unicode
Betűkapcsolat Ligatúra Unicode Et & U+0026 ſs, ss ß U+00DF AE, ae Æ, æ U+00E6, U+00C6 OE, oe Œ, œ U+0152, U+0153 Ng, ng Ŋ, ŋ U+014A, U+014B fŋ ʩ U+02A9 ue ᵫ U+1D6B ff ff U+FB00 fi fi U+FB01 fl fl U+FB02 ffi ffi U+FB03 ffl ffl U+FB04 ſt ſt U+FB05 st st U+FB06 IJ, ij IJ, ij U+0132, U+0133
Források
- Magyar Nagylexikon, 12. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001
- Nyomdászati Encziklopédia, szerk.: Pusztai Ferencz, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1902
- Nyomdászati lexikon, szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László, Biró Miklós kiadása, Budapest, 1936
- A Pallas Nagy Lexikona
- Tevan Andor: A könyv évezredes útja (3. kiadás), Gondolat, Budapest, 1984
- Új Magyar Lexikon, 4. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962