„Közeg” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Флюид (физика) |
a Bot: következő hozzáadása: ta:பாய்மம் |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
[[sr:Флуид]] |
[[sr:Флуид]] |
||
[[sv:Fluid]] |
[[sv:Fluid]] |
||
[[ta:பாய்மம்]] |
|||
[[tr:Akışkan (Spiritüalizm,Metapsişik)]] |
[[tr:Akışkan (Spiritüalizm,Metapsişik)]] |
||
[[ur:سیال]] |
[[ur:سیال]] |
A lap 2008. szeptember 16., 20:32-kori változata
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül. A közeg fogalma az anyag fázisainak egy csoportja, mely magába foglalja a folyadékokat, gázokat, plazmákat és némi kiterjesztéssel a képlékeny szilárdtesteket is.
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ.
A folyadékok tulajdonsága egyrészt, hogy nem állnak ellen az alakváltozásnak, másrészt, hogy felveszik az edényük alakját. Ezek a tulajdonságok tipikusan annak következményei, hogy nyugvó, egyensúlyi állapotban képtelenek nyírófeszültséget felvenni. Ennek a viselkedésnek következménye Pascal törvénye, mely kihangsúlyozza a nyomás szerepét a nyugvó folyadékokban.
Attól függően, hogy a feszültség hogyan változik a sebesség változásával, kétféle folyadékot különböztetnek meg:
- a newtoni folyadéknál a nyírófeszültség a sebességváltozással egyenesen arányos
- a nem-newtoni folyadéknál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül.
A folyadékok viselkedését egy parciális differenciálegyenlet rendszerrel lehet leírni, mely a folytonosságból (a tömeg megmaradásból), a Navier-Stokes egyenletekből és az energia megmaradás elvéből vezethető le.
Az összenyomhatatlan közegek tulajdonságaival foglalkozó tudomány a folyadékok mechanikája, mely tovább bomlik folyadékok dinamikájára és folyadékok statikájára, attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a gázdinamika foglalkozik.