Köztes tömegű fekete lyuk

Fájl:0094true scale.jpg

A Messier 82 szabálytalan galaxis röntgenképe, melyet a Chandra űrtávcső készített. A fehér pöttyök ultrafényes röntgenforrások, valószínűleg köztes tömegű fekete lyukak körüli akkréciós korongok bocsátják ki őket.

A köztes tömegű fekete lyuk olyan fekete lyuk, amelynek tömege néhány száz–néhány ezer naptömeg. Több, kisebb fekete lyuk ütközésével jöhet létre, a feltételezések szerint elsősorban gömbhalmazok középpontjában. Egyelőre nagyon kevés ilyen fekete lyukat ismerünk, az NGC 4472 galaxis egyik gömbhalmazában (valószínűleg a halmaz közepén) van ilyen fekete lyuk. Hasonló fekete lyukat találtak az ω Centauri gömbhalmazban (bár a megfigyelt jelenségeknek elképzelhetőek más okai is), tömege a csillagok radiálissebesség-mérései alapján 40 000 naptömegnek adódott, ami jól illeszkedik annak a törpegalaxisnak a tömegéhez, amelyből az ω Centauri kialakult, miután Tejútrendszerünk elnyelte. Az Androméda-galaxis körül legnagyobb gömbhalmaza, a G1 középpontjában is ismert ilyen tömegű fekete lyuk. Az ilyen fekete lyukak keletkezésekor gravitációs hullámok szabadulnak fel, amik kölcsönhatásba lépnek az újonnan keletkezett fekete lyukkal, és azt nagyon nagy, több száz kilométeres másodpercenkénti sebességre gyorsíthatják, így kilökve a csillaghalmazból, amelyben született. Az ilyen, a galaxisában szabadon bolyongó fekete lyuk napjaink csillagászati műszerei számára gyakorlatilag észrevehetetlen, ha nem lép kölcsönhatásba más objektumokkal (például nem képződik körülötte akkréciós korong).

Az NGC 5408 galaxisban lévő egyik ultrafényes röntgenforrás (ULX, Ultra Luminous X-ray source) tömegét egy új módszerrel megmérve, 2000 naptömegnyinek adódott, így ez is ebbe a ritka csoportjába tartozik a fekete lyukaknak. Az ultrafényes röntgenforrásokat általában a kutatók a köztes tömegű fekete lyukakkal hozzák összefüggésbe.