„Faragó József (grafikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
→‎Élete: ki bőv.
3. sor: 3. sor:


==Élete==
==Élete==
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy [[München]]be, majd [[Párizs]]ba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. [[1886]]-tól [[München]]ben [[Hollósy Simon]] növendéke volt. [[Németország]]ban egyre több karikatúráját közölte a "Fliegende Blätter" - című korabeli német élclap. [[1889]]-ben [[Párizs]]ban tanult, majd a [[New York]]-i Puck élclap hívta meg munkatársául. [[1892]]-[[1894]] között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit [[Berlin]]ben töltötte. Öngyilkos lett.
Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy [[München]]be, majd [[Párizs]]ba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. [[1886]]-tól [[München]]ben [[Hollósy Simon]] növendéke volt. [[Németország]]ban egyre több karikatúráját közölte a ''Fliegende Blätter'' című korabeli német élclap. [[1889]]-ben [[Párizs]]ban tanult, majd a [[New York]]-i Puck élclap hívta meg munkatársául. [[1892]]-[[1894]] között [[USA|Amerikában]] élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit [[Berlin]]ben töltötte. Öngyilkos lett.
A Műcsarnok [[1889]]-[[1990]]-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. [[1896]]-ban, [[1901]]-ben a Nemzeti Szalonban, [[1906]]-ban pedig a Könyves Kálmán Szalonban állította ki műveit. Festett [[Nagybánya|Nagybányán]], és számos alkalommal együtt állított ki a [[Nagybányai művésztelep|nagybányai]] festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt [[Ferenczy Károly]]nak, [[Iványi-Grünwald Béla|Grünwald Bélának]], sőt még [[Hollósy Simon]]nak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.<ref>Réti István i.m. 116. o.</ref> Népszerű karikatúristaként, rajzait éles társadalombírálat jellemzte. Több grafikai lapja megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyüjteményében.
A [[Műcsarnok]] [[1889]]-[[1990]]-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. [[1896]]-ban, [[1901]]-ben a [[Nemzeti Szalon]]ban. [[1906]] [[december]]ében hagyatéki kiállítását a [[Könyves Kálmán Szalon]]ban rendezték meg. Festett [[Nagybánya|Nagybányán]], és számos alkalommal együtt állított ki a [[Nagybányai művésztelep|nagybányai]] festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt [[Ferenczy Károly]]nak, [[Iványi-Grünwald Béla|Grünwald Bélának]], sőt még [[Hollósy Simon]]nak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.<ref>Réti István i.m. 116. o.</ref> Népszerű karikatúristaként, rajzait éles társadalombírálat jellemzte. Több grafikai lapja megtalálható a [[Magyar Nemzeti Galéria]] gyüjteményében.


==Források==
==Források==

A lap 2008. június 14., 13:53-kori változata

Önarckép (rézkarc) (c.1900)

Faragó József (Fränkel) (1866. Esztergom - 1906. szeptember 2. Berlin) magyar grafikus (rézkarcoló és karikaturista)

Élete

Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy Münchenbe, majd Párizsba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. 1886-tól Münchenben Hollósy Simon növendéke volt. Németországban egyre több karikatúráját közölte a Fliegende Blätter című korabeli német élclap. 1889-ben Párizsban tanult, majd a New York-i Puck élclap hívta meg munkatársául. 1892-1894 között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit Berlinben töltötte. Öngyilkos lett.

A Műcsarnok 1889-1990-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. 1896-ban, 1901-ben a Nemzeti Szalonban. 1906 decemberében hagyatéki kiállítását a Könyves Kálmán Szalonban rendezték meg. Festett Nagybányán, és számos alkalommal együtt állított ki a nagybányai festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt Ferenczy Károlynak, Grünwald Bélának, sőt még Hollósy Simonnak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.[1] Népszerű karikatúristaként, rajzait éles társadalombírálat jellemzte. Több grafikai lapja megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyüjteményében.

Források

  • Az Est Hármas könyve - lexikon tartalom 1926.
  • Művészeti kislexikon - Akadémiai Kiadó.
  • Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Faragó József l. 116. o. ISBN 9637826351

Jegyzetek

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó József (grafikus) témájú médiaállományokat.
  1. Réti István i.m. 116. o.