„Mennyiség” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: ar |
Kla (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”. Az idézett példában egy olyan kifejezést mutattunk, amiből következik, hogy A-nak nagyobb mennyiség áll rendelkezésére valamiből (mint pl. tömegből vagy tehetségből), mint B-nek; ha A-t és B-t egy rendezett listába tesszük, akkor A B után fog következni emelkedő lista esetén (és fordítva csökkenő esetén). |
A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”. Az idézett példában egy olyan kifejezést mutattunk, amiből következik, hogy A-nak nagyobb mennyiség áll rendelkezésére valamiből (mint pl. tömegből vagy tehetségből), mint B-nek; ha A-t és B-t egy rendezett listába tesszük, akkor A B után fog következni emelkedő lista esetén (és fordítva csökkenő esetén). |
||
A [[nyelvészet]]ben a mennyiség utalhat időtartamra, lásd: [[hosszúság (fonetika)]]. A mássalhangzók nagyobb mennyiségét [[kettős betű]]nek nevezzük, a magánhangzók hosszabb kiejtését [[hosszú magánhangzó]]nak. Az [[angol]]ban nincsenek hosszú magánhangzók, de például a [[finn]]ben és a [[magyar]]ban megkülönböztethetőek a két hosszúság (rövid és hosszú), az [[észt]] még ennél is differenciáltabb, három szintet ismernek (rövid, hosszú és nagyon hosszú). |
A [[nyelvészet]]ben a mennyiség utalhat időtartamra, lásd: [[hosszúság (fonetika)]]. A mássalhangzók nagyobb mennyiségét [[kettős betű]]nek nevezzük, a magánhangzók hosszabb kiejtését [[hosszú magánhangzó]]nak. Az [[angol]]ban nincsenek hosszú magánhangzók, de például a [[finn nyelv|finn]]ben és a [[magyar nyelv|magyar]]ban megkülönböztethetőek a két hosszúság (rövid és hosszú), az [[észt]] még ennél is differenciáltabb, három szintet ismernek (rövid, hosszú és nagyon hosszú). |
||
Lásd még: [[fizikai mennyiség]] |
Lásd még: [[fizikai mennyiség]] |
A lap 2005. december 4., 08:00-kori változata
A mennyiség egy mérés eredményére vonatkozó kifejezés, mely a dolgok számát, irányát, számosságát határozza meg, vagy dolgok csoportjának, gyűjteményének megnevezést ad a számossága alapján (pl. tucat). Többnyire a mennyiséget számmal jelöljük, amelyet egy mértékegység követ (ha szükséges), majd ezután megemlítjük magát a dolgot, aminek mennyiségét meghatározzuk. A pontos fogalmazáshoz mindkét részre szükség van.
Példák:
- egy alma, két alma, három alma, ahol az egész szám mellé nem kell mértékegységet (darab) írnunk
- 1,76 liter tej
- 500 ember
Egy szám önmagában nem mennyiség, mint ahogyan a mértékegység sem. Amikor egy dologról van szó, használhatunk számnév helyett határozatlan névelőt is (pl.: egy autó – a magyarban ez nagyon hasonlít a számnévre), és ez akkor is igaz, amikor csoportos dologról beszélünk (pl.: egy tucat tojás, egy pár fácán).
A mennyiség egy nagyon egyszerű fogalom annak meghatározására, hogy „A nagyobb, mint B”. Az idézett példában egy olyan kifejezést mutattunk, amiből következik, hogy A-nak nagyobb mennyiség áll rendelkezésére valamiből (mint pl. tömegből vagy tehetségből), mint B-nek; ha A-t és B-t egy rendezett listába tesszük, akkor A B után fog következni emelkedő lista esetén (és fordítva csökkenő esetén).
A nyelvészetben a mennyiség utalhat időtartamra, lásd: hosszúság (fonetika). A mássalhangzók nagyobb mennyiségét kettős betűnek nevezzük, a magánhangzók hosszabb kiejtését hosszú magánhangzónak. Az angolban nincsenek hosszú magánhangzók, de például a finnben és a magyarban megkülönböztethetőek a két hosszúság (rövid és hosszú), az észt még ennél is differenciáltabb, három szintet ismernek (rövid, hosszú és nagyon hosszú).
Lásd még: fizikai mennyiség