„Pozsonyszőlős” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: nl:Vajnory
bővítés
1. sor: 1. sor:
[[Image:Bratislava vajnory.png|100px|left|thumb|Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül]]
[[Image:Bratislava vajnory.png|100px|right|thumb|Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül]]


'''Pozsonyszőlős''' (korábban ''Prácsa,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vajnory,'' [[német nyelv|németül]] ''Weinern):'' [[Pozsony]] város része a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Pozsonyi kerület]] [[Pozsonyi III. járás]]ában.
'''Pozsonyszőlős''' (korábban ''Prácsa,'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Vajnory,'' [[német nyelv|németül]] ''Weinern'') [[Pozsony]] város része a mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Pozsonyi kerület]] [[Pozsonyi III. járás]]ában.


==Fekvése==
Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.
Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.
[[1910]]-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.


==Története==
==Külső hivatkozás==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai [[vaskor]]ban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése [[1237]]-ben történt. [[1307]]-től a falu a heilingenkreuzi apátság tulajdona volt. Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül ''"Weinern"'' néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A [[16. század]]ban a falut Pozsony város vásárolta meg és 3 évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után [[1851]]-ben önálló község lett. [[1910]]-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. [[1946]]-ban Pozsony városához csatolták.

==Nevezetességei==
[[1992]]-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.

*Legrégibb épülete a templom, amely [[1270]] és [[1278]] között épült, eredetileg [[Szűz Mária]] tiszteletére volt szentelve, majd [[Szent László]] király lett a védőszentje. [[1968]]-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. [[1771]]-ben új hajóval bővítették.
*[[Szent Flórián]] szobra.

==Külső hivatkozások==
* [http://www.vajnory.sk/ Pozsonyszőlős honlapja]
* [http://www.vajnory.sk/ Pozsonyszőlős honlapja]


{{Pozsonyi III. járás}}
{{Pozsonyi III. járás}}
{{csonk-dátum|csonk-Pozsony|2004 decemberéből}}
{{csonk-dátum|csonk-Pozsony|2004 decemberéből}}

A lap 2008. február 28., 23:12-kori változata

Pozsonyszőlős elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül

Pozsonyszőlős (korábban Prácsa, szlovákul Vajnory, németül Weinern) Pozsony város része a mai Szlovákiában a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában.

Fekvése

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a korai vaskorban a laténi kultúra települése állt. A korai középkorból mellékletek nélküli avar-szláv csontvázas temető került itt elő. A település Pozsony várának szolgálófalujaként keletkezett, első írásos említése 1237-ben történt. 1307-től a falu a heilingenkreuzi apátság tulajdona volt. Nevét szőlőhegyeiről, borászatáról kapta, ekkor kezdték németül "Weinern" néven említeni. Ebből származik a szlovák Vajnory név is. A 16. században a falut Pozsony város vásárolta meg és 3 évszázadig a város tulajdona volt. A jobbágyság megszüntetése után 1851-ben önálló község lett. 1910-ben 1863, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1946-ban Pozsony városához csatolták.

Nevezetességei

1992-ben Pozsonyszőlős központját műemléki övezetté nyilvánították.

  • Legrégibb épülete a templom, amely 1270 és 1278 között épült, eredetileg Szűz Mária tiszteletére volt szentelve, majd Szent László király lett a védőszentje. 1968-ban a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelték fel újra. Egyhajós templom volt sokszögzáródású szentéllyel. 1771-ben új hajóval bővítették.
  • Szent Flórián szobra.

Külső hivatkozások