„Hunkár Antal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
A római katolikus nemesi származású hajdenczi Hunkár családnak a sarja. Apja Hunkár Mihály, földbirtokos, anyja, Meyer Johanna.<ref name="hunkárantalkeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VCH1-KJX|title=familysearch.org Hunkár Antal római katolikus keresztelóje}}</ref> |
A római katolikus nemesi származású hajdenczi Hunkár családnak a sarja. Apja Hunkár Mihály, földbirtokos, anyja, Meyer Johanna.<ref name="hunkárantalkeresztelője">{{Cite web|url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VCH1-KJX|title=familysearch.org Hunkár Antal római katolikus keresztelóje}}</ref> |
||
[[1836]]. [[december 8.|december 8]]-án este a hires-hirdhedt [[betyár]] [[Sobri Jóska]] Hunkár Antalt, a híres ezredest fosztotta ki. Veszprém megye északi részén volt a szolgagyőri kastély, ahol lakott Hunkár Antal. A banda előbb a cselédséget fogta el, összekötözte, és a pincébe dugta. Amikor így minden út biztosítva volt, Sobri megrohanta a ház urát. Mindent összeszedett, ami a kastélyban volt. Hunkár ezredes alaposan felháborodott a történteken. Másnap befogatott és egyenesen |
[[1836]]. [[december 8.|december 8]]-án este a hires-hirdhedt [[betyár]] [[Sobri Jóska]] Hunkár Antalt, a híres ezredest fosztotta ki. Veszprém megye északi részén volt a szolgagyőri kastély, ahol lakott Hunkár Antal. A banda előbb a cselédséget fogta el, összekötözte, és a pincébe dugta. Amikor így minden út biztosítva volt, Sobri megrohanta a ház urát. Mindent összeszedett, ami a kastélyban volt. Hunkár ezredes alaposan felháborodott a történteken. Másnap befogatott és egyenesen [[Bécs]]be ment panaszra, [[V. Ferdinánd magyar király]]hoz, majd József nádorhoz fordult. Kemény hangon, katonásan követelte, hogy az ország védje meg őt, nemes embert a betyároktól. A császárnál tett panasznak csakhamar foganatja lett: kilenc dunántúli vármegyéből valóságos hadsereget indítottak Sobriék kézre kerítésére, és el is fogták.<ref>Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)1964-01-17 / 13. szám</ref> |
||
Az 1839-ki és 1847-ki országgyülésen Hunkár Antal Veszprém vármegye követe. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen, [[1848]]-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. [[1849]]. [[január 25.]]-től [[február 12.]]-ig bácskai kormánybiztos, [[május 8.]]-tól a kegyelmi szék bírája. A szabadságharc bukása után emigrált. [[1861]]-ben a határozati párt képviselője volt.<ref>Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)</ref> |
Az 1839-ki és 1847-ki országgyülésen Hunkár Antal Veszprém vármegye követe. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen, [[1848]]-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. [[1849]]. [[január 25.]]-től [[február 12.]]-ig bácskai kormánybiztos, [[május 8.]]-tól a kegyelmi szék bírája. A szabadságharc bukása után emigrált. [[1861]]-ben a határozati párt képviselője volt.<ref>Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)</ref> |
A lap 2021. augusztus 30., 19:28-kori változata
hajdenczi Hunkár Antal | |
Született | 1783. január 2. Öttevény, Győr vármegye, |
Elhunyt | 1862. december 16. (79 évesen) Szolgagyőr, Nyitra vármegye, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | Veszprém vármegye főispánja, reformpolitikus |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz hajdenczi Hunkár Antal témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hajdenczi Hunkár Antal Gáspár Menyhért Boldizsár (Öttevény, Győr vármegye, 1783. január 2.–Szolgagyőr, Nyitra vármegye, 1862. december 16.), Veszprém vármegye főispánja, reformpolitikus, táblabíró, földbirtokos.[1]
Élete
A római katolikus nemesi származású hajdenczi Hunkár családnak a sarja. Apja Hunkár Mihály, földbirtokos, anyja, Meyer Johanna.[2]
1836. december 8-án este a hires-hirdhedt betyár Sobri Jóska Hunkár Antalt, a híres ezredest fosztotta ki. Veszprém megye északi részén volt a szolgagyőri kastély, ahol lakott Hunkár Antal. A banda előbb a cselédséget fogta el, összekötözte, és a pincébe dugta. Amikor így minden út biztosítva volt, Sobri megrohanta a ház urát. Mindent összeszedett, ami a kastélyban volt. Hunkár ezredes alaposan felháborodott a történteken. Másnap befogatott és egyenesen Bécsbe ment panaszra, V. Ferdinánd magyar királyhoz, majd József nádorhoz fordult. Kemény hangon, katonásan követelte, hogy az ország védje meg őt, nemes embert a betyároktól. A császárnál tett panasznak csakhamar foganatja lett: kilenc dunántúli vármegyéből valóságos hadsereget indítottak Sobriék kézre kerítésére, és el is fogták.[3]
Az 1839-ki és 1847-ki országgyülésen Hunkár Antal Veszprém vármegye követe. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen, 1848-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. 1849. január 25.-től február 12.-ig bácskai kormánybiztos, május 8.-tól a kegyelmi szék bírája. A szabadságharc bukása után emigrált. 1861-ben a határozati párt képviselője volt.[4]
Jegyzetek
- ↑ Széchenyi nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Hunkár Antal
- ↑ familysearch.org Hunkár Antal római katolikus keresztelóje
- ↑ Tolna Megyei Népújság, 1964. január (14. évfolyam, 1-25. szám)1964-01-17 / 13. szám
- ↑ Hudi József (szerk.): Hunkár Antal visszaemlékezése és iratai - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 6. (Pápa, 2004)