„Christian Friedrich David Schubart” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* {{Révai nagy lexikona|16|669}} |
* {{Révai nagy lexikona|16|669}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
A lap 2021. április 20., 11:23-kori változata
| Christian Friedrich David Schubart | |
 | |
| Született | 1739. március 24.[1][2][3][4][5] Obersontheim[1][6] |
| Elhunyt | 1791. október 10. (52 évesen)[1][2][3][4][5] Stuttgart[1][7][8] |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Erlangen–nürnbergi Egyetem |
| Zenei pályafutása | |
| Hangszer | orgona |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Friedrich David Schubart témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Christian Friedrich Daniel Schubart, (Obersontheim, 1739. március 24. – Stuttgart, 1791. október 10. ) német költő, szövegíró.
Életpályája
1768-ban orgonista ós zeneigazgató volt Ludwigsburgban, ahonnan egy paródiája miatt kiutasították. Ezóta az irodalomnak és zenének élt, de kicsapongásai miatt sok baja volt. 1774-ben Augsburgban megindította a Deutsche Chronikot, de ezt a hatóság betiltotta, mire Ulmba ment. 1777-ben elfogták és Hohenasperg várába vitték, ahol tíz évig börtönben ült. A porosz király közbenjárására 1787-ben szabadon bocsátották és az udvari zenekar, valamint a stuttgarti színház igazgatójává nevezték ki.
Művei
Irodalmi művei
- Zaubereien (Ulm 1766);
- Todesgesänge (u. o. 1767);
- Gedichte aus dem Kerker (Zürich 1785);
- Sämtliche Gedichte (Stuttgart 1785, 2 kötet);
- Gesammelte Schriften (ugyanott, 1839—41, 2 kötet).
Zenei művei
Zenei munkái közül említendők:
- Drei Hefte musikalische Rhapsodien (Stuttgart, 1786);
- Ideen zur Aesthetik der Tonkunst; ezeket fia adta ki (Bécs, 1806).
Jegyzetek
- ↑ a b c d Schubart, Christian (ADB)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шубарт Кристиан Фридрих Даниель, 2015. szeptember 28.
Források
- Révai nagy lexikona XVI. kötet (Racine–Sodoma). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1924. 669. o.