„Bakva vára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bővítés |
|||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Vukosavljevica]] falu közelében, a 238 méteres Radotić-hegytől délre egy hosszú, enyhe lejtésű völgyben egy magányos domb található. A domb déli oldalát egy sor alacsonyabb sánc köti össze egy másik, 245 méteres magaslattal, mely a várhely fölött helyezkedik el. Ezen a ritkás erdővel benőtt dombon, melyet a nép Gradinának nevez, egy hatalmas erődítmény nyomai találhatók, melynek alakja egy földből készített piramist idéz. |
[[Vukosavljevica]] falu közelében, a 238 méteres Radotić-hegytől délre egy hosszú, enyhe lejtésű völgyben egy magányos domb található. A domb déli oldalát egy sor alacsonyabb sánc köti össze egy másik, 245 méteres magaslattal, mely a várhely fölött helyezkedik el. Ezen a ritkás erdővel benőtt dombon, melyet a nép Gradinának nevez, egy hatalmas erődítmény nyomai találhatók, melynek alakja egy földből készített piramist idéz.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref> |
||
== Története == |
== Története == |
||
Az itt talált cseréptöredékek alapján a legősibb rétegek, még az [[illírek]] idejéből származhatnak. A rómaiak idejében egy másik utat is építettek ide, mely a Drávamenti fő kereskedelmi és hadiútról Vukosavljevicánál a Radotić-dombság irányába ágazott le, a völgyet pedig éppen itt, Bakva mellett hagyta el. Ezután innen haladt tovább Brzaji és Zrinski Topolovac felé. Brzajiben ugyancsak állt egy vár az úttól nem messze, éppúgy mint Bakvánál. |
Az itt talált cseréptöredékek alapján a legősibb rétegek, még az [[illírek]] idejéből származhatnak. A rómaiak idejében egy másik utat is építettek ide, mely a Drávamenti fő kereskedelmi és hadiútról Vukosavljevicánál a Radotić-dombság irányába ágazott le, a völgyet pedig éppen itt, Bakva mellett hagyta el. Ezután innen haladt tovább Brzaji és Zrinski Topolovac felé. Brzajiben ugyancsak állt egy vár az úttól nem messze, éppúgy mint Bakvánál.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref> |
||
Bakva középkori várát feltételezhetően Moys mester [[Somogy vármegye|Somogy]] és [[Varasd vármegye]] főispánja építtette a [[13. század]]ban. Bakva ''„Bokoa”'' néven Moys mester [[1267]]-es vagyonmegosztási okiratában is szerepel. Magát a várat [[1347]]-ben említik először, amikor a Raholcai család birtokába került. Ezután, de még [[1375]] előtt a Raholcaiakkal rokonságban álló [[Újlaki család]] kezére került. A [[15. század]] közepén még mindig az Újlakiak birtoka volt. [[1445]]-ben castrumként szerepel abban az örökösödési szerződésben, amit a Cilleiekkel kötöttek, majd később újra castellumként találjuk. [[1495]]. február 2-án az [[Újlaki Lőrinc]] ellen vezetett királyi hadjárat során Geréb Péter vette be. Újlaki Lőrinc és apjuk, [[Szapolyai István]] között megkötött örökösödési szerződés alapján [[1525]]-ben iktatta be a csázmai káptalan [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t és [[Szapolyai György]]öt a várkastély és tartozékai birtokába. Később Bencsik László, Szapolyai János rokonának tulajdonába került, aki még 1529 novemberében is birtokolta. [[1529]]-ben királyi adományként [[Krusics Péter]] kapta meg. Valószínűleg a török időkben [[1552]] körül pusztult el. Ma mind az egykori vár, mind az alatta feküdt mezőváros helyét erdő borítja. |
Bakva középkori várát feltételezhetően Moys mester [[Somogy vármegye|Somogy]] és [[Varasd vármegye]] főispánja építtette a [[13. század]]ban. Bakva ''„Bokoa”'' néven Moys mester [[1267]]-es vagyonmegosztási okiratában is szerepel.<ref name="LZ">{{cite web|url=https://hrcak.srce.hr/232940|author=Lovrenčević, Zvonko|title=Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji|publisher=Podravski zbornik|location=Zagreb|year=1985|pages=168-199|language=horvát|accessdate=2020-09-25}}</ref> Magát a várat [[1347]]-ben említik először, amikor a Raholcai család birtokába került. Ezután, de még [[1375]] előtt a Raholcaiakkal rokonságban álló [[Újlaki család]] kezére került. A [[15. század]] közepén még mindig az Újlakiak birtoka volt. [[1445]]-ben castrumként szerepel abban az örökösödési szerződésben, amit a Cilleiekkel kötöttek, majd később újra castellumként találjuk. [[1495]]. február 2-án az [[Újlaki Lőrinc]] ellen vezetett királyi hadjárat során Geréb Péter vette be. Újlaki Lőrinc és apjuk, [[Szapolyai István]] között megkötött örökösödési szerződés alapján [[1525]]-ben iktatta be a csázmai káptalan [[I. János magyar király|Szapolyai János]]t és [[Szapolyai György]]öt a várkastély és tartozékai birtokába. Később Bencsik László, Szapolyai János rokonának tulajdonába került, aki még 1529 novemberében is birtokolta. [[1529]]-ben királyi adományként [[Krusics Péter]] kapta meg. Valószínűleg a török időkben [[1552]] körül pusztult el. Ma mind az egykori vár, mind az alatta feküdt mezőváros helyét erdő borítja. |
||
== A vár mai állapota == |
== A vár mai állapota == |
||
A vár legrégebbi részét Moys ispán emeltette a 13. század közepe táján. Ez alatt található a védelmi vonal első része, melyet egy széles árok és az előtte húzódó sánc képez. A sáncnak az északkeleti oldalán egy nagyobb kiugrás van. Utána és alatta még két védővonal van két árokkal és két sánccal. A legalsó sánc a völgy aljánál mintegy 10 méterrel magasabban látható. A felső vár alakja ellipszis, 30 méteres hosszanti átmérővel. A valódi méretet nehéz megállapítani, mivel az alapjai a kincskeresők által ásott gödrök miatt eléggé tönkrementek. A várban építőanyagmaradvány nem található. A környékbeli lakosság mindent széthordott. A terepen sok 15. és 16. századi cserépmaradvány található, a mélyebb rétegekben levők még régebbiek. Az építmény látványa így is impozáns. |
A vár legrégebbi részét Moys ispán emeltette a 13. század közepe táján. Ez alatt található a védelmi vonal első része, melyet egy széles árok és az előtte húzódó sánc képez. A sáncnak az északkeleti oldalán egy nagyobb kiugrás van. Utána és alatta még két védővonal van két árokkal és két sánccal. A legalsó sánc a völgy aljánál mintegy 10 méterrel magasabban látható. A felső vár alakja ellipszis, 30 méteres hosszanti átmérővel. A valódi méretet nehéz megállapítani, mivel az alapjai a kincskeresők által ásott gödrök miatt eléggé tönkrementek. A várban építőanyagmaradvány nem található. A környékbeli lakosság mindent széthordott. A terepen sok 15. és 16. századi cserépmaradvány található, a mélyebb rétegekben levők még régebbiek. Az építmény látványa így is impozáns. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
*[https://www.varak.hu/latnivalo/index/1878-SpisicBukovica-Bakva/ Bakva a Varak.hu oldalán] |
*[https://www.varak.hu/latnivalo/index/1878-SpisicBukovica-Bakva/ Bakva a Varak.hu oldalán] |
||
*[https://hrcak.srce.hr/232940 Zvonko Lovrenčević:Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji], Podravski zbornik, Zagreb, 1985, 168-199 o. {{hr}} |
|||
*[https://www.academia.edu/35192975/A_kir%C3%A1ly_%C3%A9s_a_l%C3%A1zad%C3%B3_herceg._Az_%C3%9Ajlaki_L%C5%91rinc_%C3%A9s_sz%C3%B6vets%C3%A9gesei_elleni_kir%C3%A1lyi_hadj%C3%A1rat_1494-1495_._Szeged_2012._Szegedi_K%C3%B6z%C3%A9pkort%C3%B6rt%C3%A9neti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_27._The_King_and_the_rebellious_Prince._Royal_Military_Expedition_Against_L%C5%91rinc_%C3%9Ajlaki_and_his_Allied_Forces_1494_1495_ Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495). Szeged, 2012.] |
*[https://www.academia.edu/35192975/A_kir%C3%A1ly_%C3%A9s_a_l%C3%A1zad%C3%B3_herceg._Az_%C3%9Ajlaki_L%C5%91rinc_%C3%A9s_sz%C3%B6vets%C3%A9gesei_elleni_kir%C3%A1lyi_hadj%C3%A1rat_1494-1495_._Szeged_2012._Szegedi_K%C3%B6z%C3%A9pkort%C3%B6rt%C3%A9neti_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_27._The_King_and_the_rebellious_Prince._Royal_Military_Expedition_Against_L%C5%91rinc_%C3%9Ajlaki_and_his_Allied_Forces_1494_1495_ Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495). Szeged, 2012.] |
||
A lap 2021. április 17., 19:45-kori változata
| Bakva vára | |
| Utvrda Bukovica | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Bakva |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 16. század (lerombolták) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Bakva vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 51′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″ | |
Bakva vára (horvátul: Utvrda Bukovica) egy középkori várhely Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Bakva település határában.
Fekvése
Vukosavljevica falu közelében, a 238 méteres Radotić-hegytől délre egy hosszú, enyhe lejtésű völgyben egy magányos domb található. A domb déli oldalát egy sor alacsonyabb sánc köti össze egy másik, 245 méteres magaslattal, mely a várhely fölött helyezkedik el. Ezen a ritkás erdővel benőtt dombon, melyet a nép Gradinának nevez, egy hatalmas erődítmény nyomai találhatók, melynek alakja egy földből készített piramist idéz.[1]
Története
Az itt talált cseréptöredékek alapján a legősibb rétegek, még az illírek idejéből származhatnak. A rómaiak idejében egy másik utat is építettek ide, mely a Drávamenti fő kereskedelmi és hadiútról Vukosavljevicánál a Radotić-dombság irányába ágazott le, a völgyet pedig éppen itt, Bakva mellett hagyta el. Ezután innen haladt tovább Brzaji és Zrinski Topolovac felé. Brzajiben ugyancsak állt egy vár az úttól nem messze, éppúgy mint Bakvánál.[1]
Bakva középkori várát feltételezhetően Moys mester Somogy és Varasd vármegye főispánja építtette a 13. században. Bakva „Bokoa” néven Moys mester 1267-es vagyonmegosztási okiratában is szerepel.[1] Magát a várat 1347-ben említik először, amikor a Raholcai család birtokába került. Ezután, de még 1375 előtt a Raholcaiakkal rokonságban álló Újlaki család kezére került. A 15. század közepén még mindig az Újlakiak birtoka volt. 1445-ben castrumként szerepel abban az örökösödési szerződésben, amit a Cilleiekkel kötöttek, majd később újra castellumként találjuk. 1495. február 2-án az Újlaki Lőrinc ellen vezetett királyi hadjárat során Geréb Péter vette be. Újlaki Lőrinc és apjuk, Szapolyai István között megkötött örökösödési szerződés alapján 1525-ben iktatta be a csázmai káptalan Szapolyai Jánost és Szapolyai Györgyöt a várkastély és tartozékai birtokába. Később Bencsik László, Szapolyai János rokonának tulajdonába került, aki még 1529 novemberében is birtokolta. 1529-ben királyi adományként Krusics Péter kapta meg. Valószínűleg a török időkben 1552 körül pusztult el. Ma mind az egykori vár, mind az alatta feküdt mezőváros helyét erdő borítja.
A vár mai állapota
A vár legrégebbi részét Moys ispán emeltette a 13. század közepe táján. Ez alatt található a védelmi vonal első része, melyet egy széles árok és az előtte húzódó sánc képez. A sáncnak az északkeleti oldalán egy nagyobb kiugrás van. Utána és alatta még két védővonal van két árokkal és két sánccal. A legalsó sánc a völgy aljánál mintegy 10 méterrel magasabban látható. A felső vár alakja ellipszis, 30 méteres hosszanti átmérővel. A valódi méretet nehéz megállapítani, mivel az alapjai a kincskeresők által ásott gödrök miatt eléggé tönkrementek. A várban építőanyagmaradvány nem található. A környékbeli lakosság mindent széthordott. A terepen sok 15. és 16. századi cserépmaradvány található, a mélyebb rétegekben levők még régebbiek. Az építmény látványa így is impozáns.
Jegyzetek
- ↑ a b c Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven) pp. 168-199. Podravski zbornik, 1985. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
Források
- Bakva a Varak.hu oldalán
- Zvonko Lovrenčević:Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, Podravski zbornik, Zagreb, 1985, 168-199 o. (horvátul)
- Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg. Az Újlaki Lőrinc és szövetségesei elleni királyi hadjárat (1494-1495). Szeged, 2012.