„Apszispont” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés |
a →Etimológia: AWB |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
==Etimológia== |
==Etimológia== |
||
A ''perihélium'' és az ''aphélium'' szavakat [[Johannes Kepler]]<ref>Klein, Ernest, ''A Comprehensive Etymological Dictionary of the English Language'', Elsevier, Amsterdam, 1965. ([https://archive.org/stream/AComprehensiveEtymologicalDictionaryOfTheEnglishLanguageByErnestKlein/A%20Comprehensive%20Etymological%20Dictionary%20of%20the%20English%20Language%20by%20Ernest%20Klein_djvu.txt Archived version])</ref> alkotta meg a [[Nap]] körül keringő égitestek leírására. A ''peri'' (görögül: περί, közel) és az ''ap'' (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).<ref>''A Key to the Classical Pronunciation of Greek, Latin, and Scripture Proper Names'', Townsend Young 1859, page 26. |
A ''perihélium'' és az ''aphélium'' szavakat [[Johannes Kepler]]<ref>Klein, Ernest, ''A Comprehensive Etymological Dictionary of the English Language'', Elsevier, Amsterdam, 1965. ([https://archive.org/stream/AComprehensiveEtymologicalDictionaryOfTheEnglishLanguageByErnestKlein/A%20Comprehensive%20Etymological%20Dictionary%20of%20the%20English%20Language%20by%20Ernest%20Klein_djvu.txt Archived version])</ref> alkotta meg a [[Nap]] körül keringő égitestek leírására. A ''peri'' (görögül: περί, közel) és az ''ap'' (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).<ref>''A Key to the Classical Pronunciation of Greek, Latin, and Scripture Proper Names'', Townsend Young 1859, page 26.</ref> |
||
==Források== |
==Források== |
||
A lap 2021. április 1., 13:31-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak. Az apszispontok elnevezései mutatják azt, hogy az távol- (ap- vagy apo-) vagy közelpont (peri-), valamint a központi égitest nevét (például Földnél -geum, Napnál -hélium, csillagnál -asztron). Így például geocentrikus (földkörüli) pálya esetén az apszispontok neve perigeum, ill. apogeum, heliocentrikus (napkörüli) pályánál perihélium, ill aphélium. Ha nem akarjuk meghatározni, hogy mi a központi égitest, akkor általánosan pericentrumként illetve apocentrumként hivatkozunk rájuk.
| Központi test |
Közelpont | Távolpont |
|---|---|---|
| Galaxis | Perigalactikon | Apogalactikon |
| Csillag | Periasztron | Apasztron |
| Fekete lyuk | Perimelasma/Perinigricon | Apomelasma/Aponigricon |
| Nap | Perihélium | Aphélium |
| Föld | Perigeum | Apogeum |
| Hold | Periselene/Pericynthion/Perilune | Aposelene/Apocynthion/Apolune |
| Jupiter | Perijove | Apojove |
| Szaturnusz | Perisaturnium | Aposaturnium |
Az apszispontokat összekötő egyenes az apszisvonal. Elliptikus pálya esetén a két apszispont távolsága a pálya nagytengelyét adja meg, amelynek a fele az egyik pályaelem.
Etimológia
A perihélium és az aphélium szavakat Johannes Kepler[1] alkotta meg a Nap körül keringő égitestek leírására. A peri (görögül: περί, közel) és az ap (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).[2]
Források
- ↑ Klein, Ernest, A Comprehensive Etymological Dictionary of the English Language, Elsevier, Amsterdam, 1965. (Archived version)
- ↑ A Key to the Classical Pronunciation of Greek, Latin, and Scripture Proper Names, Townsend Young 1859, page 26.
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |