„Meggyesi Sándor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) SzKIE link |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
A [[Felvidék]]en kezdte meg tanítói működését. 1925-28 között a losonci ''YMCA'' (Young Men’s Christian Association) magyar csoportjának egyik vezetője volt. A harmincas években a [[Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület]] (SZKIE) magyar tagozatát szervezte. 1935-ben vette nőül Michalovics Emiliát. Egy gyermeke született, Tamás, 1936-ban. |
A [[Felvidék]]en kezdte meg tanítói működését. 1925-28 között a losonci ''YMCA'' (Young Men’s Christian Association) magyar csoportjának egyik vezetője volt. A harmincas években a [[Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület]] (SZKIE) magyar tagozatát szervezte. 1935-ben vette nőül Michalovics Emiliát. Egy gyermeke született, Tamás, 1936-ban. |
||
A Felvidék visszacsatolása után P. [[Kerkai Jenő]] és [[Nagy Töhötöm]] egyik legközelebbi munkatársa lett, szinte az egész életét a [[KALOT]] (Katolikus Agrárifjúsági |
A Felvidék visszacsatolása után P. [[Kerkai Jenő]] és [[Nagy Töhötöm]] egyik legközelebbi munkatársa lett, szinte az egész életét a [[KALOT]] (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete), majd a [[Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete]] mozgalmának szentelte; az utóbbinak 1939-től országos elnöke is volt. Ugyanettől az évtől kezdve a KALOT központjában felállított nemzetiségi osztály vezetőjeként irányította a szlovák, a némét és ruszin alosztályok tevékenységét. Részt vett a ''Magyar Cél Mozgalom'', későbbi nevén ''Magyar Szociális Népmozgalom'' (MSzN), majd az utóbbi utódszervezete, a [[Katolikus Szociális Népmozgalom]] munkájában is. |
||
Az 1944-es [[Nyilaskeresztes Párt|Nyilas]]-hatalomátvételt követően bujkálnia kellett. 1945-től újra dolgozott a KALOT-ban, majd annak 1946. évi feloszlatását követően, az utódszervezetnek szánt ''KAPSZ''-ban (Katolikus Parasztifjúsági Szövetség). 1947 tavaszára egyértelművé vált, hogy a kommunista [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] vezette Belügyminisztérium nem hajlandó jóváhagyni a KAPSZ alapszabály-tervezetét, azért annak szervezése abbamaradt. 1947/48-ban Meggyesi Sándor még segítette P. Kerkait a ''Falu-Manréza'' mozgalom elindításában, de annak ellehetetlenülése után ismét tanári munkából tartotta el családját. Az újpesti Váci úti Általános Iskolában helyezkedett el, ahol orosz nyelvet tanított, majd az 1960-as évektől kezdve az akkor bevezetett politechnikai oktatásban vett részt egészen nyugdíjazásáig. |
Az 1944-es [[Nyilaskeresztes Párt|Nyilas]]-hatalomátvételt követően bujkálnia kellett. 1945-től újra dolgozott a KALOT-ban, majd annak 1946. évi feloszlatását követően, az utódszervezetnek szánt ''KAPSZ''-ban (Katolikus Parasztifjúsági Szövetség). 1947 tavaszára egyértelművé vált, hogy a kommunista [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] vezette Belügyminisztérium nem hajlandó jóváhagyni a KAPSZ alapszabály-tervezetét, azért annak szervezése abbamaradt. 1947/48-ban Meggyesi Sándor még segítette P. Kerkait a ''Falu-Manréza'' mozgalom elindításában, de annak ellehetetlenülése után ismét tanári munkából tartotta el családját. Az újpesti Váci úti Általános Iskolában helyezkedett el, ahol orosz nyelvet tanított, majd az 1960-as évektől kezdve az akkor bevezetett politechnikai oktatásban vett részt egészen nyugdíjazásáig. |
A lap 2021. március 5., 16:27-kori változata
Meggyesi Sándor | |
Fájl:Meggyesi Sandor.jpg | |
Született | 1901. március 11. Arad |
Elhunyt | 1980. február 24. (78 évesen) Budapest |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Michalovics Emilia |
Foglalkozása | pedagógus, szociális szervező |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Meggyesi Sándor (Arad, 1901. március 11. – Budapest, 1980. február 24.) pedagógus, társadalmi szervező, közíró.
Élete
A Felvidéken kezdte meg tanítói működését. 1925-28 között a losonci YMCA (Young Men’s Christian Association) magyar csoportjának egyik vezetője volt. A harmincas években a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) magyar tagozatát szervezte. 1935-ben vette nőül Michalovics Emiliát. Egy gyermeke született, Tamás, 1936-ban.
A Felvidék visszacsatolása után P. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm egyik legközelebbi munkatársa lett, szinte az egész életét a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete), majd a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete mozgalmának szentelte; az utóbbinak 1939-től országos elnöke is volt. Ugyanettől az évtől kezdve a KALOT központjában felállított nemzetiségi osztály vezetőjeként irányította a szlovák, a némét és ruszin alosztályok tevékenységét. Részt vett a Magyar Cél Mozgalom, későbbi nevén Magyar Szociális Népmozgalom (MSzN), majd az utóbbi utódszervezete, a Katolikus Szociális Népmozgalom munkájában is.
Az 1944-es Nyilas-hatalomátvételt követően bujkálnia kellett. 1945-től újra dolgozott a KALOT-ban, majd annak 1946. évi feloszlatását követően, az utódszervezetnek szánt KAPSZ-ban (Katolikus Parasztifjúsági Szövetség). 1947 tavaszára egyértelművé vált, hogy a kommunista Rajk László vezette Belügyminisztérium nem hajlandó jóváhagyni a KAPSZ alapszabály-tervezetét, azért annak szervezése abbamaradt. 1947/48-ban Meggyesi Sándor még segítette P. Kerkait a Falu-Manréza mozgalom elindításában, de annak ellehetetlenülése után ismét tanári munkából tartotta el családját. Az újpesti Váci úti Általános Iskolában helyezkedett el, ahol orosz nyelvet tanított, majd az 1960-as évektől kezdve az akkor bevezetett politechnikai oktatásban vett részt egészen nyugdíjazásáig.
Írásai
- Az inaskérdés. In: Szerényi Ferdinánd (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. Bratislava, Učiteľské nakladateľstvo U nás, 1934 213-217. p.
- Az ifjúsági munka vezérfonala (Kovács Gyulával együtt). Rozsnyó : Egyházmegye Ifj. Titkársága, 1934
- Munkatér. A szlovenszkói katolikus ifjúsági mozgalom margójára. In: Új Élet, 3. évf. 1934. december – 11. (33.) sz., 677–679. p.
- SzKIE (Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület) szerk. Meggyesi Sándor. Rožňava-Rozsnyó .Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület, 1937
- Ifjúsági vezetők kézikönyve. Budapest. KALOT Mozgalom Orsz. Központja, 1946.
- Az út vége. In: Vigilia, 48. évf. 6. sz. (1983. jún.) 427-430. p.
Források
- Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Pannonica Kiadó
- Dr. Takáts Ágoston: „IGNIS NUMQUAM DICIT: SUFFICIT...” – A TŰZ SOHASEM MONDJA: ELÉG… [1]
- Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúrélet. In: A visszatért Felvidék adattára (Budapest, Rákóczi, 1939)
- Dr. Pfieffer Miklós: A felvidéki magyar ifjúság és a magyar nemzeti gondolat a húszesztendős csehszklovákiai kisebbségi helyzet idején In: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, 1940)
- Félbemaradt reformkor. Miért akadt el az ország keresztény humanista megújulása. A Katolikus Szemlében megjelent tanulmányok gyűjteménye. Róma, 1990.