„Volta-elem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
némi tartalom |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Luigi Galvani]] 1791-ben tette közzé ''Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról'' címmel úttörő megfigyeléseit. <ref name=GALVANI1>{{cite book|last=Farinella|first=Calogero|title=Dizionario Biografico degli Italiani|year=1998|url=http://www.treccani.it/enciclopedia/luigi-galvani_(Dizionario-Biografico)/|publisher=Istituto dell'Enciclopedia italiana|accessdate=2012-3-17|language=olasz|chapter=Vol. 51}}</ref><ref name=GALVANI2>{{cite book|title=A history of electrocardiography|year=1964|publisher=Norman Publishing|pages=65-66|url=https://books.google.ro/books?id=_w9v_ZkzTZoC&pg=PA65&dq=luigi+galvani&hl=en&sa=X&ei=7OFjT6K0I8ztsgbaueXfBQ&redir_esc=y#v=onepage&q=luigi%20galvani&f=false|author=George Edward Burch|coauthors=Nicholas P. DePasquale|accessdate=2012-3-17}}</ref> A dolgozat óriási vihart kavart a [[francia forradalom]] eszméitől felbolygatott [[Európa]] tudományos életében, népszerű kutatási és bemutatói téma lett. Galvani kortársa, [[Alessandro Volta]] 1792-ben ismerte fel, hogy a [[villamosság]] létrejöttében a különböző [[fém]]eknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Volta jött rá, hogy [[elektromos áram|áram]] akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget [[galvanizmus]]nak nevezte el. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság |
[[Luigi Galvani]] 1791-ben tette közzé ''Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról'' címmel úttörő megfigyeléseit. <ref name=GALVANI1>{{cite book|last=Farinella|first=Calogero|title=Dizionario Biografico degli Italiani|year=1998|url=http://www.treccani.it/enciclopedia/luigi-galvani_(Dizionario-Biografico)/|publisher=Istituto dell'Enciclopedia italiana|accessdate=2012-3-17|language=olasz|chapter=Vol. 51}}</ref><ref name=GALVANI2>{{cite book|title=A history of electrocardiography|year=1964|publisher=Norman Publishing|pages=65-66|url=https://books.google.ro/books?id=_w9v_ZkzTZoC&pg=PA65&dq=luigi+galvani&hl=en&sa=X&ei=7OFjT6K0I8ztsgbaueXfBQ&redir_esc=y#v=onepage&q=luigi%20galvani&f=false|author=George Edward Burch|coauthors=Nicholas P. DePasquale|accessdate=2012-3-17}}</ref> A dolgozat óriási vihart kavart a [[francia forradalom]] eszméitől felbolygatott [[Európa]] tudományos életében, népszerű kutatási és bemutatói téma lett. Galvani kortársa, [[Alessandro Volta]] 1792-ben ismerte fel, hogy a [[villamosság]] létrejöttében a különböző [[fém]]eknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Volta jött rá, hogy [[elektromos áram|áram]] akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget [[galvanizmus]]nak nevezte el. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság csak állatokban létezik.<ref name=GALVANI2 /><ref name=GALVANI1 /> Galvani visszatért a sebészethez, míg Volta tudóstársaival az anyagi okokat és jelenségeket vizsgálva korszakalkotó megállapításokat tettek, megnyitva az utat [[Michael Faraday]], [[André-Marie Ampère]] és [[James Clerk Maxwell]] munkássága előtt. |
||
== Megalkotása == |
== Megalkotása == |
||
A lap 2021. január 16., 22:40-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik. Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2021. január 16. |
A Volta-elem a legrégebbi galvánelem.
Története
Luigi Galvani 1791-ben tette közzé Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról címmel úttörő megfigyeléseit. [1][2] A dolgozat óriási vihart kavart a francia forradalom eszméitől felbolygatott Európa tudományos életében, népszerű kutatási és bemutatói téma lett. Galvani kortársa, Alessandro Volta 1792-ben ismerte fel, hogy a villamosság létrejöttében a különböző fémeknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Volta jött rá, hogy áram akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk. Galvani iránti tiszteletből a jelenséget galvanizmusnak nevezte el. Ketten kiegészítették egymást: Galvaninak abban volt igaza, hogy az izom-összehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen tagadta a villamosság csak állatokban létezik.[2][1] Galvani visszatért a sebészethez, míg Volta tudóstársaival az anyagi okokat és jelenségeket vizsgálva korszakalkotó megállapításokat tettek, megnyitva az utat Michael Faraday, André-Marie Ampère és James Clerk Maxwell munkássága előtt.
Megalkotása
Volta a fémeket elsőrendű vezetőnek nevezte és feszültségi sorba rendezte őket, a folyadékokat másodrendű vezetőnek minősítette. Mindenféle fémmel kísérletezve észrevette hogy a keletkező feszültség változó. Egy referenciához képest sorba lehetett őket rendezni, mely alapján bármelyik kettőről meg lehetett becsülni a létrejövő elektromotoros erőt. Az így keltett elektromos hatás gyenge volt, amit több egység "elem" sorba rendezésével lehet növelni, így felismerte az elektromos feszültség jelenségét, melyet tiszteletére az SI-mértékegységrendszer Volt névvel illet.
Kialakítása
Két különböző fém korongja közé savval átitatott papírkorongot helyezett, s e hármas egységekből építette az ún. Volta-oszlopot, amely folyamatosan termelt áramot - ezzel megszületett az első állandó (ha nem is örökké működő) áramforrás.
Jegyzetek, források
- ↑ a b Farinella, Calogero. Vol. 51, Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven). Istituto dell'Enciclopedia italiana (1998). Hozzáférés ideje: 2012. március 17.
- ↑ a b George Edward Burch, Nicholas P. DePasquale. A history of electrocardiography. Norman Publishing, 65-66. o. (1964). Hozzáférés ideje: 2012. március 17.