„Vránai-tó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
új lap |
|||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
A tó Pakostane és Vrána települések között északnyugat-délkeleti irányban elnyúlva 13,6 hosszan terül el. Az Adriai-tengertől egy 800-2500 méter széles mészkőgerinc választja el. Legnagyobb szélessége 3,5 km, legnagyobb mélysége 3,9 m, területe 30,7 km². Északi része valamivel mélyebb, mint a déli. Több forrásból és a Skorobić-patakból kap vizet. A [[Ravni kotari]] felszíni vizeinek csaknem felét gyűjti be. A legtöbb édesvíz a Kotarka nevű időszakos |
A tó Pakostane és Vrána települések között északnyugat-délkeleti irányban elnyúlva 13,6 hosszan terül el. Az Adriai-tengertől egy 800-2500 méter széles mészkőgerinc választja el. Legnagyobb szélessége 3,5 km, legnagyobb mélysége 3,9 m, területe 30,7 km². Északi része valamivel mélyebb, mint a déli. Több forrásból és a Skorobić-patakból kap vizet. A [[Ravni kotari]] felszíni vizeinek csaknem felét gyűjti be. A legtöbb édesvíz a Kotarka nevű időszakos vízfolyásból kerül a tóba. Vize a Prosika-csatornán keresztül áramlik a Pirovac-öbölbe, de a felszíne alatti víznyelők által sok vize áramlik a föld alá is. A tenger közelsége és a tenger felszínénél alacsonyabb tófenék miatt a sós tengervíz a mészkőgerincen és a Prosika-csatornán keresztül behatol a föld alatt a tóba és sóssá teszi. A vízszint évente 0,95 m és 2,0 m között változik. A legmagasabb vízszint tavasszal, a legalacsonyabb a nagyobb nyári aszályok idején tapasztalható. Az északnyugati részen egy nagy, nádasokkal benőtt földterület alakult ki, amely a Neretva-delta nádasai mellett a legnagyobb az ország Adriai partvidékén. |
||
A sekélység miatt a tó vize hirtelen hőmérsékletváltozásoknak van kitéve. A februári 2,9 ° C és a júliusi 25,2 ° C között változik. Télen a tó felülete időnként befagy. Vizének sótartalma 0,16 és 0,86 százalék közötti. Aszályok és a nyári alacsony vízállás idején a tó vize kissé sósabb, mint az év többi részén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a víz minősége és tisztasága az elmúlt évtizedekben romlott. A tó halakban gazdag (harcsa, ponty, angolna, márna stb.), a [[vörösszárnyú keszeg]] (Scardinius erythrophtalamus) ritka mediterrán alfaja is lakja. |
A sekélység miatt a tó vize hirtelen hőmérsékletváltozásoknak van kitéve. A februári 2,9 ° C és a júliusi 25,2 ° C között változik. Télen a tó felülete időnként befagy. Vizének sótartalma 0,16 és 0,86 százalék közötti. Aszályok és a nyári alacsony vízállás idején a tó vize kissé sósabb, mint az év többi részén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a víz minősége és tisztasága az elmúlt évtizedekben romlott. A tó halakban gazdag (harcsa, ponty, angolna, márna stb.), a [[vörösszárnyú keszeg]] (Scardinius erythrophtalamus) ritka mediterrán alfaja is lakja. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2021. január 16., 16:35-kori változata
| Vránai-tó (Vranska jezera) | |
 | |
| A Vránai-tó | |
| Ország(ok) |  Horvátország |
| Hosszúság | 13,6 km |
| Szélesség | 3,5 km |
| Felszíni terület | 30,16 km2 |
| Legnagyobb mélység | 3,9 m |
| Tszf. magasság | 0,7 m |
| Elhelyezkedése | |
 Vránai-tó
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 53′ 20″, k. h. 15° 34′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 53′ 20″, k. h. 15° 34′ 15″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vránai-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vránai-tó egy tó és kriptodepresszió Horvátországban, Észak-Dalmáciában, Pakoštanétól északkeletre. Horvátország legnagyobb tava és madárrezervátuma. A Vránai-tó Természetvédelmi Park része.
Leírása
A tó Pakostane és Vrána települések között északnyugat-délkeleti irányban elnyúlva 13,6 hosszan terül el. Az Adriai-tengertől egy 800-2500 méter széles mészkőgerinc választja el. Legnagyobb szélessége 3,5 km, legnagyobb mélysége 3,9 m, területe 30,7 km². Északi része valamivel mélyebb, mint a déli. Több forrásból és a Skorobić-patakból kap vizet. A Ravni kotari felszíni vizeinek csaknem felét gyűjti be. A legtöbb édesvíz a Kotarka nevű időszakos vízfolyásból kerül a tóba. Vize a Prosika-csatornán keresztül áramlik a Pirovac-öbölbe, de a felszíne alatti víznyelők által sok vize áramlik a föld alá is. A tenger közelsége és a tenger felszínénél alacsonyabb tófenék miatt a sós tengervíz a mészkőgerincen és a Prosika-csatornán keresztül behatol a föld alatt a tóba és sóssá teszi. A vízszint évente 0,95 m és 2,0 m között változik. A legmagasabb vízszint tavasszal, a legalacsonyabb a nagyobb nyári aszályok idején tapasztalható. Az északnyugati részen egy nagy, nádasokkal benőtt földterület alakult ki, amely a Neretva-delta nádasai mellett a legnagyobb az ország Adriai partvidékén.
A sekélység miatt a tó vize hirtelen hőmérsékletváltozásoknak van kitéve. A februári 2,9 ° C és a júliusi 25,2 ° C között változik. Télen a tó felülete időnként befagy. Vizének sótartalma 0,16 és 0,86 százalék közötti. Aszályok és a nyári alacsony vízállás idején a tó vize kissé sósabb, mint az év többi részén. A vizsgálatok kimutatták, hogy a víz minősége és tisztasága az elmúlt évtizedekben romlott. A tó halakban gazdag (harcsa, ponty, angolna, márna stb.), a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalamus) ritka mediterrán alfaja is lakja.
Források
- Hrvatska enciklopedija – Vransko jezero (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vransko jezero (Dalmacija) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
