„Alszerpap” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
Az '''alszerpap''' vagy '''szubdiákonus''' (''[[Latin nyelv|latin]]: subdiaconus, [[Görög nyelv|görög]]: hüpodiákonosz'') az [[egyházi rend]] egyik fokozata volt, mely a [[szerpap]] után következett. A [[Római katolikus egyház|római egyházban]] a [[II. vatikáni zsinat]] szüntette meg.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/szubdi%C3%A1konus.html katolikus lexikon]</ref> |
Az '''alszerpap''' vagy '''szubdiákonus''' (''[[Latin nyelv|latin]]: subdiaconus, [[Görög nyelv|görög]]: hüpodiákonosz'') az [[egyházi rend]] egyik fokozata volt, mely a [[szerpap]] után következett. A [[Római katolikus egyház|római egyházban]] a [[II. vatikáni zsinat]] szüntette meg.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/szubdi%C3%A1konus.html katolikus lexikon]</ref> Az [[Ortodox kereszténység|ortodox]] egyházakban ma is megvan. |
||
A latin Egyházban egész életére kötelezve volt a [[Cölibátus|papi nőtlenségre]] és a [[zsolozsma]] végzésére és ezért már a nagyobb rendekhez számított.<ref name="Uj">Uj Idők Lexikona 23-24. Tunika (Budapest, 1942)</ref> A nagyobb rendek első fokán állt.<ref name="BB">Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Tunika (Budapest, 1933)</ref> |
A latin Egyházban egész életére kötelezve volt a [[Cölibátus|papi nőtlenségre]] és a [[zsolozsma]] végzésére és ezért már a nagyobb rendekhez számított.<ref name="Uj">Uj Idők Lexikona 23-24. Tunika (Budapest, 1942)</ref> A nagyobb rendek első fokán állt.<ref name="BB">Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Tunika (Budapest, 1933)</ref> |
||
A lap 2021. január 11., 14:59-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Az alszerpap vagy szubdiákonus (latin: subdiaconus, görög: hüpodiákonosz) az egyházi rend egyik fokozata volt, mely a szerpap után következett. A római egyházban a II. vatikáni zsinat szüntette meg.[1] Az ortodox egyházakban ma is megvan.
A latin Egyházban egész életére kötelezve volt a papi nőtlenségre és a zsolozsma végzésére és ezért már a nagyobb rendekhez számított.[2] A nagyobb rendek első fokán állt.[3]
A szentelésben (amely nem szentség jellegű, hanem csak szentelmény) hatalmat nyert, hogy a misében a lectiót énekelhesse; segédkezett a szerpapnak, feladata az oltárterítők és corporalék kimosása volt.[3]
Bár a nyugati egyházban az újkorban a nagyobb rendek közé tartozott, régebben, miként még ma is a keleti egyházakban, a kisebb rendekhez számított.[3]
Hivatkozások
