„Tőke (közgazdaságtan)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
a a „MODIFIER LETTER TRIANGULAR COLON” karakterek cseréje kettőspontra |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
#* Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színházbérlet) |
#* Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színházbérlet) |
||
#* Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés) |
#* Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés) |
||
# Szociális tőke (kapcsolati tőke) |
# Szociális tőke (kapcsolati tőke): társadalmi-társasági kapcsolat, amely gazdasági tőkévé konvertálható (aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé, vagy aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz). Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály. |
||
== Tőkejövedelem == |
== Tőkejövedelem == |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
Formái: |
Formái: |
||
*nemzetgazdasági |
*nemzetgazdasági szinten: a [[bruttó hazai termék]]; |
||
*vállalkozásoknál: a nyereség, melynek mutatója a befektetett tőkére (tárgyi eszközök és munkabér terheinek összege) eső nyereség egy adott évben ([[Mérleg (számvitel)|mérlegből]] számítható adat); |
*vállalkozásoknál: a nyereség, melynek mutatója a befektetett tőkére (tárgyi eszközök és munkabér terheinek összege) eső nyereség egy adott évben ([[Mérleg (számvitel)|mérlegből]] számítható adat); |
||
*pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem; |
*pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem; |
||
* |
*lakosságnál: pl. ingatlan bérbeadásából keletkező adózott jövedelem. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2020. augusztus 14., 23:44-kori változata
Tőkén jelenleg a hosszabb időre befektethető pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük. A klasszikus közgazdaságtan szerint a tőke az alapvető termelési tényezők összessége, ami vállalkozás elindításához és fenntartásához szükséges.
A tőke szerepe a gazdaságban
A tőke a szabad piacgazdaságok működését lehetővé tevő elem. A nemzetgazdaságok növekedését a tőke áramlást kezelő bankrendszer biztosítja, amely a gazdaság megtakarításainak összegyűjtésével fedezi az újabb és újabb befektetéseket, hitel formájában. A tőke felhalmozódással a befektetések aktívvá teszik a tőkét, ideális esetben megtérülő termelő eszközzé válik.
A tőke jellege szerinti csoportosítás
- Gazdasági tőke: a gazdaságban befektetett javak
- Kulturális tőke:
- Inkorporált: személyes képességek, műveltség, nyelvismeret, problémamegoldó képesség, minden, ami személyes képesség (ki milyen családból származik)
- Tárgyiasult: kulturális javakkal ellátottság (könyvek, CD, színházbérlet)
- Intézményesült: kulturális kompetencia (hozzáértés)
- Szociális tőke (kapcsolati tőke): társadalmi-társasági kapcsolat, amely gazdasági tőkévé konvertálható (aki pl. jó kapcsolatokkal rendelkezik, az könnyen válik pénztőkéssé, vagy aki nagy kulturális tőkével rendelkezik, az – ha kívánja – könnyen jut jelentős vagyonhoz). Aki nem tud az uralkodó osztály kulturális követelményeinek megfelelően viselkedni, és aki nem rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal az uralkodó osztályban, azt nem fogadják be, nem hagyja érvényesülni az uralkodó osztály.
Tőkejövedelem
A tőkejövedelem egy adott évben a befektetett tőke (anyagi és szellemi javak) által létrehozott új érték (hozzáadott érték).
Formái:
- nemzetgazdasági szinten: a bruttó hazai termék;
- vállalkozásoknál: a nyereség, melynek mutatója a befektetett tőkére (tárgyi eszközök és munkabér terheinek összege) eső nyereség egy adott évben (mérlegből számítható adat);
- pénzintézeteknél: a befektetett megtakarítások által kitermelt nyereség, kamatjövedelem;
- lakosságnál: pl. ingatlan bérbeadásából keletkező adózott jövedelem.
Források
Könyvek
- Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5
- Közgazdasági kislexikon. Főszerk. Gyenis János. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 978-963-09-0881-8 (isbn 963-09-0881-6)
- Pénzügyi és Kereskedelmi Enciklopédia, Novotrade Rt., Budapest, 1988 ISBN 963-02-5661-4