„Gubacsipuszta” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nem I. Géza adómányozta Gubacs nevű falút Aba-nak, mert akkor ne is uralkodott |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A középkorban itt állt „Gubacs” nevű falut |
A középkorban itt állt „Gubacs” nevű falut Aba nembeli Péter ispán a Százdi apátságnak adományozta (Százdi monostor alapító okmánya) . Nevét a 15. században is említik. A [[18. század]]ban a Grassalkovich-birtokokhoz tartozott. A 19. század utolsó harmadában kezdett benépesülni a környék. |
||
A középkori templom és néhány épület alapjait 1935-ben ásták ki. |
A középkori templom és néhány épület alapjait 1935-ben ásták ki. |
||
A lap 2020. március 31., 16:34-kori változata
| Gubacsipuszta | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XX. |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Gubacsipuszta
Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 49″, k. h. 19° 08′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 49″, k. h. 19° 08′ 27″ | |
Gubacsipuszta Budapest egyik városrésze a XX. kerületben.
Fekvése
Határai: Nagykőrösi út a Magyar utcától – Szentlőrinci út – Köves út – Virág Benedek utca – Átlós utca – Vécsey utca – Magyar utca a Nagykőrösi útig. Gubacsipuszta területén fekszik az Újtelepi-parkerdő is és a hozzátartozó Kakasdomb és az ott folyó patak is. Területe körülbelül 4,11 négyzetkilométer.
Fontosabb látnivalók
A környéken fontosabb látnivalók, élményhelyszínek például az Újtelepi parkerdő, Hunyadi János tér , Mátyás Király tér ,Pesterzsébet lovarda, Kakas domb, Fitt-park , Szent Anna templom valamint a helyi étteremek is.
Története
A középkorban itt állt „Gubacs” nevű falut Aba nembeli Péter ispán a Százdi apátságnak adományozta (Százdi monostor alapító okmánya) . Nevét a 15. században is említik. A 18. században a Grassalkovich-birtokokhoz tartozott. A 19. század utolsó harmadában kezdett benépesülni a környék. A középkori templom és néhány épület alapjait 1935-ben ásták ki.
Forrás
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 506. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7