„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
a elmaradt tárgyrag pótlása |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{más|mágneses lehajlás}} |
{{más|mágneses lehajlás}} |
||
[[Kép:Mágneses elhajlás.png|bélyegkép|jobbra|200px|Mágneses elhajlás]] |
[[Kép:Mágneses elhajlás.png|bélyegkép|jobbra|200px|Mágneses elhajlás]] |
||
A '''mágneses elhajlás''' vagy más néven '''mágneses deklináció''' a [[mágnes]]es és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású |
A '''mágneses elhajlás''' vagy más néven '''mágneses deklináció''' a [[mágnes]]es és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyeket összekötő képzeletbeli vonal az ''izogona''. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, ''agoná''nak nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont kelet felé hajlik el. A mágneses pólussal együtt az agona lassan kelet felől nyugati irányba vándorol. |
||
==A deklináció hatása a navigációra== |
==A deklináció hatása a navigációra== |
A lap jelenlegi, 2020. január 14., 19:16-kori változata
A mágneses elhajlás vagy más néven mágneses deklináció a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyeket összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont kelet felé hajlik el. A mágneses pólussal együtt az agona lassan kelet felől nyugati irányba vándorol.
[szerkesztés]
A mágneses elhajlás figyelembevétele elsősorban a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. Azon pontokat, amelyekre az iránytű mutat, földi mágneses pólusoknak nevezzük. Ezek a pontok a tényleges földrajzi sarkpontoktól a mágneses deklináció – azaz a mágneses elhajlás – értékével térnek el. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő geofizikai magyarázat is létezik.) A navigációs térképek pontosságát az évről évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken mindig feltüntetik a készítés dátumát és az akkor mért deklinációs szöget is. Ez inkább a hosszabb útvonalak esetében számottevő, országon belüli navigáció során nem szokás pontosan számolni vele.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Földi mágneses mező
- Északi-sark
- Iránytű
- Mágneses lehajlás (mágneses inklináció)