„Csárda” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1F64:ED00:4859:88AE:C039:5470 (vita) szerkesztéséről Burumbátor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
'''Csárda''' szavunk szerb-horvát közvetítésű jövevényszó, amelynek végső forrása a perzsák ''čãrtãk'' ’négy oszlopon álló erkély’, ’négyszögletes szoba’ jelentésű szava. Eredetileg többféle építményt jelölt nyelvünkben is az átadó, közvetítő nyelvekhez hasonlóan. Elterjedésében, jelentésfejlődésében szerepe volt az oszmán-török előrenyomulásnak. Jelölte a török határon levő katonai, magas figyelőállomásokat, de volt szín, eresz, gazdasági épület, kukoricagóré jelentése is. Használatos volt a fahajókra épített bódék és a halászok gyékényből készített hajlékának, sátrának megjelölésére is. A moldvai magyar, [[csángó]] nyelvjárásból ''cserdák'' alakja is előfordult pitvar jelentéssel, ami talán a románoknál kimutatható ''tornác'', ''folyosó'' jelentésfejlődés hatását mutatja. A magyar nyelvbe bizonyosan kunyhó, kalyiba, bódé jelentéstartalommal került át.<ref>Magyar néprajzi lexikon</ref> |
'''Csárda''' szavunk szerb-horvát közvetítésű jövevényszó, amelynek végső forrása a perzsák ''čãrtãk'' ’négy oszlopon álló erkély’, ’négyszögletes szoba’ jelentésű szava. Eredetileg többféle építményt jelölt nyelvünkben is az átadó, közvetítő nyelvekhez hasonlóan. Elterjedésében, jelentésfejlődésében szerepe volt az oszmán-török előrenyomulásnak. Jelölte a török határon levő katonai, magas figyelőállomásokat, de volt szín, eresz, gazdasági épület, kukoricagóré jelentése is. Használatos volt a fahajókra épített bódék és a halászok gyékényből készített hajlékának, sátrának megjelölésére is. A moldvai magyar, [[csángó]] nyelvjárásból ''cserdák'' alakja is előfordult pitvar jelentéssel, ami talán a románoknál kimutatható ''tornác'', ''folyosó'' jelentésfejlődés hatását mutatja. A magyar nyelvbe bizonyosan kunyhó, kalyiba, bódé jelentéstartalommal került át.<ref>Magyar néprajzi lexikon</ref> |
||
== Története == |
== Története == |
||
Csárda szavunkra 1755-től van adat. A csárdák eredetileg olyan helyeken álltak, ahol a pandúrok, rendőrök közigazgatás nehezen ellenőrizhették ezeket. A csárdákhoz sok romantikus, főleg [[betyár]]okkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Rendszerint volt kocsiszínjük, szekérállásuk is a kocsik, szekerek számára és itt a lovak is pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. A tulajdonosok voltak a ''csárdások |
Csárda szavunkra 1755-től van adat. A csárdák eredetileg olyan helyeken álltak, ahol a pandúrok, rendőrök közigazgatás nehezen ellenőrizhették ezeket. A csárdákhoz sok romantikus, főleg [[betyár]]okkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Rendszerint volt kocsiszínjük, szekérállásuk is a kocsik, szekerek számára és itt a lovak is pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. A tulajdonosok voltak a ''csárdások''. |
||
== Nevezetes csárdák == |
== Nevezetes csárdák == |
||
A lap 2019. november 11., 21:42-kori változata
A csárda a településen kívül, azok szélein, a pusztákon, főként az Alföldön, a jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén álló kocsma hagyományos neve Magyarországon. A csárda megnevezés ma is használatos - különösen szabadon álló - vendéglátóipari létesítmények nevének részeként.
A szó eredete
Csárda szavunk szerb-horvát közvetítésű jövevényszó, amelynek végső forrása a perzsák čãrtãk ’négy oszlopon álló erkély’, ’négyszögletes szoba’ jelentésű szava. Eredetileg többféle építményt jelölt nyelvünkben is az átadó, közvetítő nyelvekhez hasonlóan. Elterjedésében, jelentésfejlődésében szerepe volt az oszmán-török előrenyomulásnak. Jelölte a török határon levő katonai, magas figyelőállomásokat, de volt szín, eresz, gazdasági épület, kukoricagóré jelentése is. Használatos volt a fahajókra épített bódék és a halászok gyékényből készített hajlékának, sátrának megjelölésére is. A moldvai magyar, csángó nyelvjárásból cserdák alakja is előfordult pitvar jelentéssel, ami talán a románoknál kimutatható tornác, folyosó jelentésfejlődés hatását mutatja. A magyar nyelvbe bizonyosan kunyhó, kalyiba, bódé jelentéstartalommal került át.[1]
Története
Csárda szavunkra 1755-től van adat. A csárdák eredetileg olyan helyeken álltak, ahol a pandúrok, rendőrök közigazgatás nehezen ellenőrizhették ezeket. A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyárokkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Rendszerint volt kocsiszínjük, szekérállásuk is a kocsik, szekerek számára és itt a lovak is pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. A tulajdonosok voltak a csárdások.
Nevezetes csárdák
Irodalom
- Ballai Károly: Magyar kocsmák és fogadók a XIII–XVIII. században (Bp., 1927);
- Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa (Bp., 1942);
- Ballai Károly: A magyar vendéglátóipar története I. A honfoglalás századától az 1848–49. szabadságharcig (Bp., 1943);
- Szűcs Sándor: Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alföld életéből (Bp., 1957);
- Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Bp., 1959).
Forrás
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Magyar néprajzi lexikon