„Kende Kanuth” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Mondat elején nagybetű |
Xing (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 --> |
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 --> |
||
|nemzetiség= |
|nemzetiség= |
||
|házastárs = Kállay Ida |
|házastárs = Kállay Ida (1828 k.–<!--Cégény,-->1900<!--. július 3.-->) |
||
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 --> |
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 --> |
||
|gyermekek száma = 4 |
|gyermekek száma = 4 |
||
A lap 2019. július 23., 10:48-kori változata
| Kende Kanuth (Kende Kanuth József Antal Celesztin) | |
 | |
| Született | 1822. április 6.[1] Cégény |
| Elhunyt | 1903. szeptember 15.[2] (81 évesen) Erzsébetfalva, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kállay Ida (1828 k.–1900) |
| Gyermekei | négy gyermek: Kende Júlia |
| Szülei | Kende Zsigmond, Kállay Katalin |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | országgyűlési képviselő |
| Sírhelye | Cégénydányád |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kölcsei Kende Kanuth (Cégény, 1822.[3] április 6.[1] – Erzsébetfalva, 1903. szeptember 15.)[2] magyar főszolgabíró, országgyűlési képviselő, nagybirtokos, az „utolsó tekintetes úr”.[4]
Élete
1822-ben, a Szatmár megyei Cégényen született kölcsei Kende Zsigmond és nagykállói Kállay Katalin gyermekeként, Kende Kanuth József Antal Celesztin néven. Bátyja, Kende Gusztáv (1818–1887) alispán volt.
1846. június 9-én Kállósemjénen házasságot kötött nagykállói Kállay Idával,[5] amelyből négy leánygyermek született: Kende Matild Erzsébet Mária Katalin Ida, Kende Paulina Mária Klementina, Kende Klaudia és Kende Júlia.
1849-ben Kende Kanuth Szatmár vármegye főszolgabírája lett, 1861-től pedig a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselője volt. Célja volt a nemzeti művelődés serkentése, hozzájárult Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc emlékének ápolásához. 1868-ban – Török Flórishoz és Hitel Mártonhoz hasonlóan – árverésen földterületre tett szert az akkori Gubacspusztán, amelyet felparcellázva értékesítettek, így megteremtve Kossuthfalvát, későbbi nevén Erzsébetfalvát, azaz Pesterzsébetet (jelenlegi nevén Pestszenterzsébetet).[6] Az 1879-es szegedi árvíz után a város kormánybiztosa lett.
1903 szeptemberében hunyt el Erzsébetfalván. A megemlékezést két nappal később tartották, majd szülőhelyén, Cégényen helyezték végső nyugalomra.[7]
Emlékezete
Budapest XX. kerületében ma utca viseli nevét.
Jegyzetek
- ↑ a b Születése bejegyezve a fehérgyarmati rk. keresztelési akv. 6/1822. fsz. alatt
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a Budapest XX. kerületi polgári halotti akv. 256/1903. fsz. alatt
- ↑ A legtöbb helyen tévesen 1821. szerepel születési évként.
- ↑ „100 éve halt meg az utolsó tekintetes úr”, Múlt-kor, 2003. szeptember 15. (Hozzáférés: 2018. november 21.)
- ↑ Bejegyezve a kállósemjéni rk. házassági akv. 4/1846. fsz. alatt
- ↑ Kende Kanut. (Hozzáférés: 2018. november 21.)
- ↑ Kende Kanut. Szatmármegyei Közlöny, 29. évfolyam, 38. szám, 1903. szeptember 20. (Hozzáférés: 2018. november 21.)