„Perovszkit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
korr |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az ásványról|||További jelentései: [[perovszkit (szerkezet)]], [[perovszkit napelemek]].}} |
{{egyért2|az ásványról|||További jelentései: [[perovszkit (szerkezet)]], [[perovszkit napelemek]].}} |
||
{{Ásvány infobox |
{{Ásvány infobox |
||
| kép = Perovskite |
| kép = Perovskite-155026.jpg |
||
| név = Perovszkit |
| név = Perovszkit |
||
| névváltozatok = Kalcium-titanát |
| névváltozatok = Kalcium-titanát |
||
A lap 2019. július 15., 21:25-kori változata
| Perovszkit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | Kalcium-titanát |
| Kémiai név | Kalcium-titán-oxid |
| Képlet | CaTiO3 |
| Kristályrendszer | köbös |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Oxidásványok |
| Azonosítás | |
| Szín | fekete, vörösesbarna, halványsárga, sárgásnarancs |
| Keménység | 5–5,5 |
| Sűrűség | 3,98–4,26 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perovszkit témájú médiaállományokat. | |
A perovszkit CaTiO3 képletű, tehát kalcium-titanát oxidásvány. Gustav Rose fedezte fel 1839-ben az Urál hegységben, és Lev Alekszejevics Perovszkij (1792–1856) mineralógusról nevezte el.
Ez az ásvány a névadója az XIIA2+VIB4+X2–3 általános képlettel leírható szerkezetű ásványok ma már több mint 400 tagot számláló csoportjának — ahhoz, hogy ezek szerkezete ne torzuljon el, az (A) és (B) fémionok méretaránya nem változhat.[1] A perovszkit kristály szerkezetét először Victor Goldschmidt írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.[2] A kristályszerkezetet 1945-ben publikálta Helen Dick Megaw bárium-titanát röntgendiffrakciós adatai alapján.[3]
Készítenek belőle napelemeket, amelyek hatásfoka egyelőre nem éri el a kereskedelmi forgalomban kapható hagyományos napelemekét, de az utóbbi időben komoly előrelépés történt ennek növelése érdekében.[4]
Források
- ↑ Minerals: Their constitution and origin. New York, NY: Cambridge University Press, 413. o. (2004). ISBN 978-0-521-52958-7
- ↑ Golschmidt, V M (1926). „Die Gesetze der Krystallochemie”. Die Naturwissenschaften 21 (21), 477. o. DOI:10.1007/BF01507527.
- ↑ Megaw, Helen (1945). „Crystal Structure of Barium Titanate”. Nature 155 (3938), 484. o. DOI:10.1038/155484b0.
- ↑ [1]UNSW Syndney (2016)
