„Szikambria” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
További kiegészítések. A hivatkozásokat a szócikkbe később illesztem be. |
Az Ősbudáról szóló szakaszt kiegészítettem |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
== Sicambria és Ősbuda == |
== Sicambria és Ősbuda == |
||
A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria, amely azonos az ősi Buda városával, valahol Budapesttől északnyugatra, vagy a [[Pilis (hegység)|Pilis]] hegységben található. |
A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria, amely azonos az ősi Buda városával, valahol Budapesttől északnyugatra, vagy a [[Pilis (hegység)|Pilis]] hegységben található. [[Sashegyi Sándor]] amatőr régész [[Pomáz]] határában a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait.<ref>Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz. Budapest, 1939.</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/02900/02952/00002/pdf/EPA02952_orszagepito_1990_02.pdf Sashegyi Sándor: Pomáz-Florentia-Sicambria-Ősbuda. ''Országépítő'' (1990), 1. évf. 2. sz. 14-17.]</ref> |
||
== Sicambria helye a tudományos kutatások szerint == |
== Sicambria helye a tudományos kutatások szerint == |
||
Sicambria városának ókori létezését semmilyen felirat vagy írott forrás nem támasztja alá. A város létezése csak a középkori írott forrásokban kerül elő, először a frank-trójai történettel összefüggésben. Az évszázadok során Sicambria helyszínét az egyes középkori szerzők máshol jelölték meg. A középkorban először Magyarországon, majd közelebbről Óbudán, illetve a tőle északra |
Sicambria városának ókori létezését semmilyen felirat vagy írott forrás nem támasztja alá. A város létezése csak a középkori írott forrásokban kerül elő, először a frank-trójai történettel összefüggésben. Az évszázadok során Sicambria helyszínét az egyes középkori szerzők máshol jelölték meg. A középkorban először Magyarországon, majd közelebbről Óbudán, illetve a tőle északra fekvő római romokban rögzült Sicambria elnevezése. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2019. május 8., 10:51-kori változata
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2019. május 8. |
Szikambria (Sicambria, Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) egyes középkori legendák szerint Attila hun király alapított. A település létezését és helyét a mai napig rengeteg vita övezi.
Nevének eredete
A szugamber germán frank törzset a rómaiak i. e. 8-ban legyőzték és Galliába telepítették, így ezen a néptörzsön, a szikambereken keresztül az 5. századi frank írástudók a népet a trójaiaktól származtatták. A 6. században Tours-i Szent Gergely ősi lakhelyükként Pannoniát említi, a 7. századi Gesta Regum Francorum szerint a trójai eredetű frankok Pannónia határánál várost alapítottak, amit saját magukról Szikambriának neveztek el, és ez az elképzelés terjedt el a középkori irodalomban.
Sicambria a középkori forrásokban
A Liber Historiae Francorum szerint a trójai menekültek átmenetileg tartózkodtak Pannóniában, ahol megalapították Sicambriát. Ezt a Pannóniát azonban a szerző a Meótisz mocsarai mellé helyezte.[1]
A 8. századi, Aethicus Ister-féle Cosmographia szintén említi a trójai menekültekből frankokká váló nép Sicambria nevű városát, ám annak helyszínét Germániába helyezi. Vezetőiket FRancusnak és Vassusnak mutatja be. ref>Spekner - B. Szabó - Kanyó 190.</ref>
Viterbói Gottfried történetíró a 12. században két helyszínen is megjelölte Sicambriát: egyrészt a már említett meótiszi mocsarakban, amelyet azonban ő Ungaria vetusnak, azaz Régi Magyarországnak nevezett. Egy másik szövegrészben azonban már azt írta, hogy az illyricumon keresztül Pannóniába bevándorló frankok Magyarország területén építették fel Sicambriát.[2]
A 13. században Kézai Simon szerint Attila magyar királynak Szikambriában (németül Etzelburg) fontos központja volt és itt is temették el.[3] A Képes Krónika a francia mondákat követve a Szikambria név magyarázatát összekapcsolta Párizs névmagyarázatával és a trójai mondakörrel is. Egyes feltételezések szerint Kézai Simon egy Aquincumban talált római sírfelirat alapján vélekedett úgy, hogy az óbudai királyi vár közelében lévő régi romok Sicambriával azonosak. [4]
A 14. században az óbudai klarissza kolostorról állította két oklevél, hogy az Sicambria városában található. A 16. századi oklevelek viszont már Óbuda városától északra, az ott található romokban jelölték meg az egykori Sicambria helyét. [5] A Szikambria elnevezés a népnyelvben is elterjedt a 16. században, illetve még a 17. századi térképek is megemlítik.
Tinódi Lantos Sebestyén is említi Erdéli História c. művében, Skanbria néven, leírása alapján a Budát körülzáró törökök tábora közelében lehetett.[6] Szulejmán szultán 1541. augusztus 26-tól Óbuda közelében táborozott.[7]
Sicambria, mint személynév
Egyes középkori forrásokban személynévként jelenik meg, amely a híres trójai királynak, Priamosznak a középkori forrásokban szereplő testvérére utal.[8]
Sicambria és Ősbuda
A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria, amely azonos az ősi Buda városával, valahol Budapesttől északnyugatra, vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait.[9][10]
Sicambria helye a tudományos kutatások szerint
Sicambria városának ókori létezését semmilyen felirat vagy írott forrás nem támasztja alá. A város létezése csak a középkori írott forrásokban kerül elő, először a frank-trójai történettel összefüggésben. Az évszázadok során Sicambria helyszínét az egyes középkori szerzők máshol jelölték meg. A középkorban először Magyarországon, majd közelebbről Óbudán, illetve a tőle északra fekvő római romokban rögzült Sicambria elnevezése.
Jegyzetek
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 190.
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 190.
- ↑ http://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm#4
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 191.
- ↑ Spekner - B. Szabó - Kanyó 196-197.
- ↑ "Terekök, magyarok ostromnak menének, Nagy rettenetösön Szent Gellérd hegyének, Sokan az némötök az hegyen veszének, Kik szalathatának, hamar felsietének. Vígan terök császár Skanbriába juta, János királ fiát ott alá hozatá..."
- ↑ Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000) 68. o.
- ↑ K. J. P. Lowe: Nuns' Chronicles and Convent Culture in Renaissance and Counter-Reformation Italy. Cambridge Universty Press, 2003. 251-252.
- ↑ Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz. Budapest, 1939.
- ↑ Sashegyi Sándor: Pomáz-Florentia-Sicambria-Ősbuda. Országépítő (1990), 1. évf. 2. sz. 14-17.
Ajánlott irodalom
- Budapest története I. (Szerk. Gerevich László, Bp., 1973)
Forrás
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 462. o. ISBN 963-05-6411-4
- Etzelburg (Pallas nagy lexikona)
Külső hivatkozások
- Kanyó Ferenc: Óbudától Ősbudáig. Egy mítosz historiográfiája
- Kanyó Ferenc: Ősbuda legendákról a Tényleg?! oldalon. 2013. február 24. [1]
- Hol volt Óbuda? Beszélgetés Laszlovszky József régésszel. Dokumentumfilm. [2]
- Spekner Enikő - B. Szabó János - Kanyó Ferenc: Hogyan kerülhetett Sicambria Óbudára? Egy hagyomány genezise
