„Szent Ágoston regulája” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
10. sor: | 10. sor: | ||
== Magyar nyelvű fordítás == |
== Magyar nyelvű fordítás == |
||
* ''Szent Ágoston |
* ''Szent Ágoston regulája''; ford. Puskely Mária; Jel, Bp., 2014 (''Keresztény lelkiség könyvtára''), {{ISBN|9786155147425}}, 132 p. |
||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
A lap 2019. április 20., 12:47-kori változata
A Szent Ágoston-regula Hippói Szent Ágoston egyházatyától származik.
Leírás
Jellemzően a 11. században számos egyházi rendi közösség fogadta el e rövid regulát együttélésük alapszabályául. Ma több száz rend és kongregáció él szent Ágoston regulája szerint, és nemcsak azok a közösségek, amelyek szent Ágoston nevét viselik, mint névadójuk, ilyen például az Ágoston-rend (Ordo Sancti Augustini, korábban Ágostonos remeterend) és az Ágostonos kanonokrend. A reguláris kanonokok közé tartoznak még a keresztes lovagok és a premontrei rend tagjai, amelynek tagjai szintén Szent Ágoston reguláját követik. A koldulórendek közül a Szent Domonkos rend, a Mercedárius rend és a Trinitáriusok rendje tartozik ide.
Megtévesztő lehet azonban, ha egy egységes Ágostonos regulából indulunk ki, mivel különböző változatok léteznek, ahogy P. Lukas Verheijen OSA írja le 1967-ben: „A regula fő része használható mind a férfiak számára, mind a nők számára. A rövidebb szöveg, amelyet Ordo Monasterii néven is ismernek, a kolostor napirendjéről szól és főleg a férfiak számára íródott, de létezik egy rövidebb változat a nők számára is. A ma érvényes regula azonban a férfi és a női közösségek számára is használhatóak – természetesen a női közösségek számára kissé módosítva.”
Ágoston nagy hangsúlyt fektet a javak megosztására. Minden sorát áthatja a Szentírás.
Magyar nyelvű fordítás
- Szent Ágoston regulája; ford. Puskely Mária; Jel, Bp., 2014 (Keresztény lelkiség könyvtára), ISBN 9786155147425, 132 p.
Irodalom
- Gert Melville, Müller (Hrsg.): Regula Sancti Augustini. Normative Grundlage differenter Verbände im Mittelalter. Tagung der Akademie der Augustiner-Chorherren von Windesheim und des Sonderforschungsbereichs 537, Projekt C „Institutionelle Strukturen religiöser Orden im Mittelalter“ vom 14. bis zum 16. Dezember 2000 in Dresden; Publikationen der Akademie der Augustiner-Chorherren von Windesheim 3; Paring 2002; ISBN 3-9805469-8-5 (Inhaltsverzeichnis)