Katonai Emlékpark Pákozd

Katonai Emlékpark Pákozd
Ország	Magyarország
Település	Pákozd
Terület	16 000 m2
Elhelyezkedése
Katonai Emlékpark Pákozd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 05″, k. h. 18° 34′ 48″47.2179914, 18.5798794
A Katonai Emlékpark Pákozd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Katonai Emlékpark Pákozd témájú médiaállományokat.

A pákozdi Katonai Emlékpark (röviden KEMPP) Magyarország egyik nemzeti emlékhelye, mely azzal a céllal jött létre 2010-ben, hogy nemzetünk hadtörténelmének 1848-tól napjainkig terjedő időszakát bemutassa. Az Emlékpark az 1848. szeptember 29-én a Pákozd, Sukoró és Pátka térségében lezajlott pákozdi csata emlékére állított Mészeg-hegyi obeliszk környezetében található 1,6 hektáros területen helyezkedik el.

Története

Az 1848/49-es szabadságharc első csatájára a Velencei-hegység lankái között, 1848. szeptember 29-én került sor, melynek keretében a Móga János altábornagy vezette, még szinte alakulófélben lévő magyar honvédsereg sikerrel állította meg a jelentős túlerőben lévő ellenséget.

A győztes csata emlékére először Pákozd település állított emlékoszlopot a község főutcáján 1874-ben, amit az akkori politikai viszonyok miatt hivatalosan csak 1889-ben adtak át.

A Mészeg-hegyen (a környék egyik legmagasabb pontján) 1951. szeptember 29-én került felavatásra a történelmi jelentőségű obeliszk. A vörös márványból készült, 16 méter magas kőoszlop Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotása.

Hazánk legmagasabb 1848-as emlékműve környezetében a következő évtizedekben fejlesztések történtek, és népszerű kirándulóhellyé vált.

1978. szeptember 29-én adták át a Pákozd-Sukorói csata emlékkiállítását.

Az 1990-es évek közepétől egy civil szervezet, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezete felkarolta a pákozdi csata emlékének ápolását, az emlékhely fejlesztését. A munkálatok az obeliszk 1998-as restaurálásával kezdődtek, majd egyre többrétűbbé, nagyszabásúbbá váltak. A Katonai Emlékpark Pákozd a jelenlegi formáját 2010 elejére nyerte el, bár a fejlesztése, látnivalói bővítése azóta is folyamatos. Az ünnepélyes megnyitóra 2010. március 12-én került sor.

Az Országgyűlés 2011. november 7-i döntése ^[forrás?] értelmében a Katonai Emlékpark Pákozd nemzeti emlékhellyé vált, és az ehhez kapcsolódó avatási ünnepségére 2013. január 12-én került sor.

Céljai

Az Emlékpark legfontosabb feladata a nemzeti hadtörténelem 1848-cal kezdődő időszakának méltó helyen és méltó módon való bemutatása állandó és időszakos kiállítások, valamint helyszíni programok által; a hazafias nevelés és a honvédelem össztársadalmi ügyének népszerűsítése.

Az Emlékpark részei

A park

Az 1,6 hektáros területen számos kiállítási felület, emlékmű és emlékpont található:

• Dísztér a magyar katonai történelmi zászlókkal
• XX. századi háborúk emlékpontja:
  • A II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékére készített bronzszobor
  • Az I. világháború hőseinek emlékköve
  • II. világháborús lövészárok
  • A Vitézi Rend emlékköve
• A nyíri honvédek emlékműve
• Mártírok emlékpontja gróf Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú emlékoszlopával
• Kilátópont
• Obeliszk
• Móga János mellszobra
• Vilmos huszár lovasszobra
• 1956-os emlékpont egy T-55-ös harckocsival
• Egy tankelhárító és egy légvédelmi löveg
• Székelykapu
• Békefenntartók emlékműve

Bár több mint 500 méterre található a park területétől, de a Katonai Emlékparkhoz tartozik a Don-kanyar Emlékkápolna is.

A kiállítások

Az Emlékpark állandó kiállításai:

• Az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata
• Sorkatonaság története
• Első világháborús tiszti barakk
• Magyarok a békefenntartásban
• MiG–29-es repülőgép-szimulátor (interaktív)

Képgaléria

• 
  A Katonai Emlékpark területén található II. világháborús lövészárok.
• 
  A 13 aradi vértanú és gróf Batthyány Lajos emlékoszlopai a Katonai Emlékpark Pákozd területén.

Források

• A Katonai Emlékpark kiadványa (2016)

További információk

• A Katonai Emlékpark Pákozd honlapja
• A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének honlapja