„Karsi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Vépi (vitalap | szerkesztései) jegyzetek szakasz |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
|wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
|wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
||
}} |
}} |
||
'''Karsi''' ( |
'''Karsi''' (üzbég nyelven : Qarshi / Қарши; perzsa nyelven: نخشب Nakhshab; orosz nyelven: Карши Karshi) Dél-[[Üzbegisztán]] városa, Qashqadaryo régió fővárosa. Karsi (Qarshi) lakossága a 2014. évi népszámlálási adatok szerint körülbelül 222 898 fő. A város fontos földgázkitermelő, de híres szőnyeggyártásáról is. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
[[Taskent]]től kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található. |
[[Taskent]]től kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található. |
||
==Története== |
==Története== |
||
[[File:Kok-Gumbaz mosque in Qarshi, view from the north.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Kok-Gumbaz mecset]] |
[[File:Kok-Gumbaz mosque in Qarshi, view from the north.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Kok-Gumbaz mecset]] |
||
A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a [[Balh]] és [[Buhara]] közötti útvonalon található. Nevének mai Qarshi |
A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a [[Balh]] és [[Buhara]] közötti útvonalon található. Nevének mai Qarshi változata erődöt jelent. |
||
[[Sahriszabz]] [[18. század]]ban bekövetkezett csökkenésével a Karsi jelentősége nőtt, a város [[Buhara]] Emirátusának koronahercegi székhelye volt. Ebben az időszakban a városnak két fala, 10 |
[[Sahriszabz]] [[18. század]]ban bekövetkezett csökkenésével a Karsi jelentősége nőtt, a város [[Buhara]] Emirátusának koronahercegi székhelye volt. Ebben az időszakban a városnak két fala, 10 karavánja és 4 medresze volt. 1868-ig az oroszokhoz csatolták a Zarafshan-völgyet, és 1873-ban Karsiban írták alá a bukharai orosz protektorátusú szerződést. |
||
Az 1970-es évek elején egy nagy öntözési projekt első szakasza fejeződött be, mely a türkmenisztáni [[Amu-darja]] folyótól keletre Üzbegisztánba szállította a vizet, hogy a Karsit körülvevő földet öntözze. A város körüli ilyen öntözött területek |
Az 1970-es évek elején egy nagy öntözési projekt első szakasza fejeződött be, mely a türkmenisztáni [[Amu-darja]] folyótól keletre Üzbegisztánba szállította a vizet, hogy a Karsit körülvevő földet öntözze. A város körüli ilyen öntözött területek nagy részére gyapotot ültetnek. |
||
==Éghajlat== |
==Éghajlat== |
||
93. sor: | 94. sor: | ||
==Ipar== |
==Ipar== |
||
Karsitól 40 km-re délre földgáz (GTL) üzem áll építés alatt. Ez az üzem a Sasol GTL |
Karsitól 40 km-re délre földgáz (GTL) üzem áll építés alatt. Ez az üzem a Sasol GTL-technológiáján alapul, és évi 1,4 millió tonna kapacitással rendelkezik, a következő termékekből: GTL dízel, petróleum, benzin és folyékony kőolaj. A projekt teljes költsége 4 milliárd dollár, és ez az első ilyen csúcstechnológiai üzem az eurázsiai kontinensen. A GTL Üzbegisztán közös projektje, ahol Sasol és Üzbegisztán állami olajipari vállalata, a Uzbekneftgas 44,5%-os részesedéssel rendelkezik, és a többi 11% Malajziai Petronához tartozik, 2009-ben alakult. Az üzem a Shurtan gáz- és kémiai komplexum alapján épül fel. |
||
==Nevezetességek== |
==Nevezetességek== |
||
113. sor: | 114. sor: | ||
File:Church in Qarshi 02-05.JPG|Templombelső |
File:Church in Qarshi 02-05.JPG|Templombelső |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
==Források== |
||
* [[René Grousset|Grousset, René]]. ''The Empire of the Steppes: A History of Central Asia.'' Trans. Naomi Walford. New Jersey: Rutgers, 1970. {{ISBN|0-8135-1304-9}} |
* [[René Grousset|Grousset, René]]. ''The Empire of the Steppes: A History of Central Asia.'' Trans. Naomi Walford. New Jersey: Rutgers, 1970. {{ISBN|0-8135-1304-9}} |
||
* http://gca.satrapia.com/+uzbekistan-launches-4-bn-gtl-joint-project-with-sasol+ |
* http://gca.satrapia.com/+uzbekistan-launches-4-bn-gtl-joint-project-with-sasol+ |
||
{{Commonscat|Qarshi}} |
{{Commonscat|Qarshi}} |
||
[[Kategória: Üzbegisztán települései]] |
[[Kategória: Üzbegisztán települései]] |
A lap 2019. február 14., 10:12-kori változata
Karsi | |
Karsi látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Üzbegisztán |
Alapítás éve | 1926 |
Népesség | |
Teljes népesség | 274 891 fő (2020. jan. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 374 m |
Időzóna | UTC+5 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 52′, k. h. 65° 48′Koordináták: é. sz. 38° 52′, k. h. 65° 48′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karsi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karsi (üzbég nyelven : Qarshi / Қарши; perzsa nyelven: نخشب Nakhshab; orosz nyelven: Карши Karshi) Dél-Üzbegisztán városa, Qashqadaryo régió fővárosa. Karsi (Qarshi) lakossága a 2014. évi népszámlálási adatok szerint körülbelül 222 898 fő. A város fontos földgázkitermelő, de híres szőnyeggyártásáról is.
Fekvése
Taskenttől kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található.
Története
A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a Balh és Buhara közötti útvonalon található. Nevének mai Qarshi változata erődöt jelent.
Sahriszabz 18. században bekövetkezett csökkenésével a Karsi jelentősége nőtt, a város Buhara Emirátusának koronahercegi székhelye volt. Ebben az időszakban a városnak két fala, 10 karavánja és 4 medresze volt. 1868-ig az oroszokhoz csatolták a Zarafshan-völgyet, és 1873-ban Karsiban írták alá a bukharai orosz protektorátusú szerződést.
Az 1970-es évek elején egy nagy öntözési projekt első szakasza fejeződött be, mely a türkmenisztáni Amu-darja folyótól keletre Üzbegisztánba szállította a vizet, hogy a Karsit körülvevő földet öntözze. A város körüli ilyen öntözött területek nagy részére gyapotot ültetnek.
Éghajlat
A Köppen éghajlati osztályozási rendszere a terület éghajlatát hideg, félszáraz (BSk) osztályba sorolja.
Ipar
Karsitól 40 km-re délre földgáz (GTL) üzem áll építés alatt. Ez az üzem a Sasol GTL-technológiáján alapul, és évi 1,4 millió tonna kapacitással rendelkezik, a következő termékekből: GTL dízel, petróleum, benzin és folyékony kőolaj. A projekt teljes költsége 4 milliárd dollár, és ez az első ilyen csúcstechnológiai üzem az eurázsiai kontinensen. A GTL Üzbegisztán közös projektje, ahol Sasol és Üzbegisztán állami olajipari vállalata, a Uzbekneftgas 44,5%-os részesedéssel rendelkezik, és a többi 11% Malajziai Petronához tartozik, 2009-ben alakult. Az üzem a Shurtan gáz- és kémiai komplexum alapján épül fel.
Nevezetességek
- Khoja Adbul Aziz Madrassah - Regionális Múzeum
- Rabiya Medresse - a 19. század végi női medrasse
- Kok Gumbaz mecset - egy 16. századi épületegyüttes része
- A második világháborús emlékmű - talán az egyik legkorábbi szovjetunió emlékműve
Galéria
-
Kok Gumbaz mecset
-
Kok Gumbaz mecset, részlet
-
Kok-Gumbaz mecset
-
Kok Gumbaz Mecset és ciszterna
-
Emlékmű
-
Keresztény templom, Karsi
-
Templombelső
Jegyzetek
Források
- Grousset, René. The Empire of the Steppes: A History of Central Asia. Trans. Naomi Walford. New Jersey: Rutgers, 1970. ISBN 0-8135-1304-9
- http://gca.satrapia.com/+uzbekistan-launches-4-bn-gtl-joint-project-with-sasol+