„Gosztonyi Péter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB |
|||
25. sor: | 25. sor: | ||
Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában [[Magyarország]] felszabadításának reményét. Történelmi munkáiban tárgyilagosságra törekedett, akkor is amikor Magyarország második világháborús szerepét és az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit vizsgálta. A kommunista rendszer történészeinek „utolsó csatlós” koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe az akkori nyugati politikusok a magyar államférfiakat is belesodorták. |
Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában [[Magyarország]] felszabadításának reményét. Történelmi munkáiban tárgyilagosságra törekedett, akkor is amikor Magyarország második világháborús szerepét és az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit vizsgálta. A kommunista rendszer történészeinek „utolsó csatlós” koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe az akkori nyugati politikusok a magyar államférfiakat is belesodorták. |
||
Állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az [[Élet és Irodalom]], a [[Magyar Nemzet]], a [[Heti Magyarország]], a [[Kritika (folyóirat)|Kritika]] című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének. |
Állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az [[Élet és Irodalom]], a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]], a [[Heti Magyarország]], a [[Kritika (folyóirat)|Kritika]] című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének. |
||
Saját bevallása szerint a „svájci páholy” lehetőséget teremtett számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja. |
Saját bevallása szerint a „svájci páholy” lehetőséget teremtett számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja. |
A lap 2019. február 8., 16:37-kori változata
Gosztonyi Péter | |
1994-ben | |
Született | 1931. december 2. Budapest |
Elhunyt | 1999. március 29. (67 évesen) Bern |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Yvonne Meyes |
Foglalkozása | történész, újságíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gosztonyi Péter (Budapest, 1931. december 2. – Bern, 1999. március 29.) magyar történész és újságíró.
Élete
1953-ban közgazdasági diplomát szerzett Budapesten. Részt vett az 1956-os forradalomban, alhadnagyként szolgált Maléter Pál közelében a Kilián laktanyában. A forradalom leverése után Svájcba emigrált, ahol 1963-ban doktorált történelemből a zürichi egyetemen. 1958-ban feleségül vette Yvonne Meyest, egy fiuk született.
Az 1960-as évektől az egyetemi rangú Kelet-európai Könyvtár (Osteuropa-Bibliothek) munkatársa, majd 1963-tól 1996-os nyugdíjazásáig a vezetője volt. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták.
Munkássága
Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában Magyarország felszabadításának reményét. Történelmi munkáiban tárgyilagosságra törekedett, akkor is amikor Magyarország második világháborús szerepét és az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit vizsgálta. A kommunista rendszer történészeinek „utolsó csatlós” koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe az akkori nyugati politikusok a magyar államférfiakat is belesodorták.
Állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az Élet és Irodalom, a Magyar Nemzet, a Heti Magyarország, a Kritika című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének.
Saját bevallása szerint a „svájci páholy” lehetőséget teremtett számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja.
Főbb művei
- A kormányzó, Horthy Miklós (1973, magyarul 1990)
- A Vörös Hadsereg (magyar kiadás 1993)
- A magyar forradalom története (1981)
- Magyarország a második világháborúban I-III. (1984)
- Budapest lángokban 1944-1945
- Légiveszély, Budapest! (1989)
- Vihar Kelet-Európa felett (1990)
- A magyar Golgota
- A politikai megtorlások vázlatos története Magyarországon 1849–1966 (1993)
- Vlaszov tábornok (1997)
- Föltámadott a tenger... 1956 (1989; Népszava)
Források
- G. Gömöri: Obituary: Peter Gosztonyi, The Independent, 1999. április 29. Online hozzáférés
- Elhunyt Gosztonyi Péter történész, origo.hu, 1999. április. Online hozzáférés
- Alkotói adatlapja Moly.hu