„Seprű” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Vépi (vitalap | szerkesztései) +2 link, ami linkelve volt, a kapcsolódó szócikkekből ki |
a A boszorkányseprű egy növény, nem talál ide a link |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
Valószínűleg a legelső [[Takarítás|takarítóeszköz]], amit az ember feltalált.<ref name=phs>{{cite web |url=https://phshygiene.com/industrial-history/the-history-of-brooms/ |title=The History of Brooms |accessdate=20190108 |publisher=PHS Hygiene}}</ref> Már az ókorban is ismert volt, és [[Izajás könyve|Izajás könyvében]] is említik („elsöpröm pusztító seprűvel”).<ref>Ézsaiás 14:23</ref> |
Valószínűleg a legelső [[Takarítás|takarítóeszköz]], amit az ember feltalált.<ref name=phs>{{cite web |url=https://phshygiene.com/industrial-history/the-history-of-brooms/ |title=The History of Brooms |accessdate=20190108 |publisher=PHS Hygiene}}</ref> Már az ókorban is ismert volt, és [[Izajás könyve|Izajás könyvében]] is említik („elsöpröm pusztító seprűvel”).<ref>Ézsaiás 14:23</ref> |
||
A seprűket sokáig otthon készítették, a ''seprűkötő'' mesterség csak a 18. században jelent meg. A 19. században a [[ |
A seprűket sokáig otthon készítették, a ''seprűkötő'' mesterség csak a 18. században jelent meg. A 19. században a seprű[[cirok]] elterjedésével a gallyseprűket felváltotta a cirokseprű. Ugyanekkor jelentek meg a seprűkötő gépek, és a „lapos” formájú seprűk a korábbi hengeresek helyett. A műanyag sörtés seprűk az 1950-es évek után terjedtek el.<ref name=phs/><ref>{{cite web |url=https://slate.com/human-interest/2012/06/broom-history-how-it-became-flat.html |title=Broom history |accessdate=20190108 |publisher=Slate}}</ref> |
||
Magyarországon régen leggyakrabban nyírfa- vagy kökényvesszőkből kötötték a seprűt. Ezeket a 19. században kiszorította a cirok, bár egyes helyeken a nyírfaseprű még sokáig használatban volt. A 19. század végén már több seprűkötő manufaktúra működött.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1310.html |title=Söprűkötés |accessdate=20190108 |publisher=Magyar Néprajzi Lexikon}}</ref> |
Magyarországon régen leggyakrabban nyírfa- vagy kökényvesszőkből kötötték a seprűt. Ezeket a 19. században kiszorította a cirok, bár egyes helyeken a nyírfaseprű még sokáig használatban volt. A 19. század végén már több seprűkötő manufaktúra működött.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1310.html |title=Söprűkötés |accessdate=20190108 |publisher=Magyar Néprajzi Lexikon}}</ref> |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
A magyar népi hagyományban sokféle babonát kapcsolnak a seprűhöz – ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a nyírfának, a leggyakrabban használt anyagnak mágikus erőt tulajdonítottak. A seprű távol tartotta az ártó, rontást hozó lényeket, ezért például az ajtóba támasztották, átcsurgatták rajta a vetőmagot, megcsapkodták vele a „megrontott” állatokat. Vihar elhárítására seprűt dobtak ki az udvarra.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1192.html |title=Seprű |accessdate=20190108 |publisher=Magyar Néprajzi Lexikon}}</ref> |
A magyar népi hagyományban sokféle babonát kapcsolnak a seprűhöz – ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a nyírfának, a leggyakrabban használt anyagnak mágikus erőt tulajdonítottak. A seprű távol tartotta az ártó, rontást hozó lényeket, ezért például az ajtóba támasztották, átcsurgatták rajta a vetőmagot, megcsapkodták vele a „megrontott” állatokat. Vihar elhárítására seprűt dobtak ki az udvarra.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1192.html |title=Seprű |accessdate=20190108 |publisher=Magyar Néprajzi Lexikon}}</ref> |
||
A seprűt gyakran [[boszorkány]]okhoz társítják. Varázserejű seprűn lovagoló, repülő boszorkányokat legelőször 1453-ban említenek.<ref name=phs/> Ennek a hiedelemnek az a valószínű eredete, hogy a középkorban a kábítószerélvezők hallucinogén főzetekkel bekent rudakat dörzsöltek a nyálkahártyájukhoz.<ref>{{cite web |url=https://www.forbes.com/sites/davidkroll/2017/10/31/the-origin-of-witches-riding-broomsticks-drugs-from-nature-plus-shakespeare/ |title=The Origin Of Witches Riding Broomsticks |accessdate=20190108 |publisher=Forbes}}</ref><ref>{{cite web |url=https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/10/why-do-witches-ride-brooms-nsfw/281037/ |title=Why Do Witches Ride Brooms? |accessdate=20190108 |publisher=The Atlantic}}</ref> A |
A seprűt gyakran [[boszorkány]]okhoz társítják. Varázserejű seprűn lovagoló, repülő boszorkányokat legelőször 1453-ban említenek.<ref name=phs/> Ennek a hiedelemnek az a valószínű eredete, hogy a középkorban a kábítószerélvezők hallucinogén főzetekkel bekent rudakat dörzsöltek a nyálkahártyájukhoz.<ref>{{cite web |url=https://www.forbes.com/sites/davidkroll/2017/10/31/the-origin-of-witches-riding-broomsticks-drugs-from-nature-plus-shakespeare/ |title=The Origin Of Witches Riding Broomsticks |accessdate=20190108 |publisher=Forbes}}</ref><ref>{{cite web |url=https://www.theatlantic.com/technology/archive/2013/10/why-do-witches-ride-brooms-nsfw/281037/ |title=Why Do Witches Ride Brooms? |accessdate=20190108 |publisher=The Atlantic}}</ref> A boszorkányseprű számos mesében, gyermekirodalmi műben megtalálható. |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2019. január 9., 18:07-kori változata
A seprű vagy söprű elterjedt háztartási takarítóeszköz. Általános formája egy cirokból, esetleg gallyakból, műanyag sörtékből, tollakból álló köteg, melyet gyakran egy hosszú nyél végére erősítenek. Segítségével összegyűjtik a port, szemetet; jellemzően szemétlapáttal együtt használják.
Különböző takarítómunkákhoz más-más seprű az ideális: például az udvar vagy agyagpadló felseprésére a gallyseprű, bútorok, falak portalanítására a tollseprű.
Története
Valószínűleg a legelső takarítóeszköz, amit az ember feltalált.[1] Már az ókorban is ismert volt, és Izajás könyvében is említik („elsöpröm pusztító seprűvel”).[2]
A seprűket sokáig otthon készítették, a seprűkötő mesterség csak a 18. században jelent meg. A 19. században a seprűcirok elterjedésével a gallyseprűket felváltotta a cirokseprű. Ugyanekkor jelentek meg a seprűkötő gépek, és a „lapos” formájú seprűk a korábbi hengeresek helyett. A műanyag sörtés seprűk az 1950-es évek után terjedtek el.[1][3]
Magyarországon régen leggyakrabban nyírfa- vagy kökényvesszőkből kötötték a seprűt. Ezeket a 19. században kiszorította a cirok, bár egyes helyeken a nyírfaseprű még sokáig használatban volt. A 19. század végén már több seprűkötő manufaktúra működött.[4]
Népi hiedelmek, hagyományok
A magyar népi hagyományban sokféle babonát kapcsolnak a seprűhöz – ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy a nyírfának, a leggyakrabban használt anyagnak mágikus erőt tulajdonítottak. A seprű távol tartotta az ártó, rontást hozó lényeket, ezért például az ajtóba támasztották, átcsurgatták rajta a vetőmagot, megcsapkodták vele a „megrontott” állatokat. Vihar elhárítására seprűt dobtak ki az udvarra.[5]
A seprűt gyakran boszorkányokhoz társítják. Varázserejű seprűn lovagoló, repülő boszorkányokat legelőször 1453-ban említenek.[1] Ennek a hiedelemnek az a valószínű eredete, hogy a középkorban a kábítószerélvezők hallucinogén főzetekkel bekent rudakat dörzsöltek a nyálkahártyájukhoz.[6][7] A boszorkányseprű számos mesében, gyermekirodalmi műben megtalálható.
Jegyzetek
- ↑ a b c The History of Brooms. PHS Hygiene. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Ézsaiás 14:23
- ↑ Broom history. Slate. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Söprűkötés. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Seprű. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ The Origin Of Witches Riding Broomsticks. Forbes. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
- ↑ Why Do Witches Ride Brooms?. The Atlantic. (Hozzáférés: 2019. január 8.)