„Jeremy Bentham” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jegyzetek
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor: 21. sor:
== Nézetei ==
== Nézetei ==
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra.
A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója ([[utilitarizmus]]). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra.

== Magyarul ==

*''Polgári s büntető törvényhozási értekezések, 1-2.''; kiad. Dumont István, ford. Récsi Emil; Tilsch, Kolozsvár, 1842-1844 (''Bentham Jeremias munkái'')
*''Ál-okoskodási-módok törvényhozási kérdésekben''; ford. Gindery János; Beimel Ny., Pest, 1842
*''Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe''; Fehér Ferenc; in: ''Brit moralisták a XVIII. században''; vál., jegyz. Márkus György, utószó Ludassy Mária, ford. Fehér Ferenc, Bernard Mandeville ford. Tótfalusi István; Gondolat, Bp., 1977 (''Etikai gondolkodók'')


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2018. december 16., 08:41-kori változata

Jeremy Bentham
Született1748. február 15. Julián naptár, vagy február 26. Gergely-naptár
Elhunyt1832. június 6. (84 évesen)
London[2]
Álneve
  • Philip Beauchamp
  • Gamaliel Smith
Állampolgársága
Nemzetiségeangol
SzüleiAlicia Woodward Grove
Jeremiah Bentham
Foglalkozásajogtudós, filozófus
Iskolái
  • The Queen's College (1760–)
  • Westminster School (1755–1760)
Jeremy Bentham aláírása
Jeremy Bentham aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeremy Bentham témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jeremy Bentham (1748. február 15. (Julián naptár) vagy február 26. (Gergely-naptár) – 1832. június 6.) angol jogtudós, filozófus.

Életpályája

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nézetei

A hasznosságot és az érdeket az élet és az életvitel alapelvévé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus). Számára valamely jogi politikai intézmény hasznossága attól függ, hogy az a bizonyos intézmény mennyiben mozdítja elő a legtöbb ember lehető legnagyobb fokú boldogságát. Az utilitarizmust gondolatot átfogó erkölcsfilozófiába és ontológiába ágyazta be. Hangsúlyozta hogy a hasznosság-elv a gyakorlati életben ténylegesen alkalmazható, megadható a kalkulus, melynek segítségével bármely két tettről eldönthető, hogy melyik hasznosabb. Szerinte a fájdalmak és örömök összemérhetőek, a különböző fajtájú és és összetettségű fájdalmak és örömök között nincsen minőségi különbség. Elveit jogi művei is tükrözik; mély hatást gyakorolt a liberális ideológiára, a jogra és a jogtudományra.

Magyarul

  • Polgári s büntető törvényhozási értekezések, 1-2.; kiad. Dumont István, ford. Récsi Emil; Tilsch, Kolozsvár, 1842-1844 (Bentham Jeremias munkái)
  • Ál-okoskodási-módok törvényhozási kérdésekben; ford. Gindery János; Beimel Ny., Pest, 1842
  • Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe; Fehér Ferenc; in: Brit moralisták a XVIII. században; vál., jegyz. Márkus György, utószó Ludassy Mária, ford. Fehér Ferenc, Bernard Mandeville ford. Tótfalusi István; Gondolat, Bp., 1977 (Etikai gondolkodók)

Jegyzetek

  1. ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  2. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бентам Иеремия, 2015. szeptember 28.
  3. ↑ https://books.google.com/books?id=iOOm8F5_sBcC&pg=PA608

Források

Ez az életrajzi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jeremy_Bentham&oldid=20784197”