„Kulinyi Ernő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: kategória javítása
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
24. sor: 24. sor:
'''Kulinyi Ernő''' ([[Szeged]], [[1893]]. [[június 18.]] – [[Bruck an der Leitha]], [[1945]]. [[február 2.]]) magyar újságíró, kritikus.
'''Kulinyi Ernő''' ([[Szeged]], [[1893]]. [[június 18.]] – [[Bruck an der Leitha]], [[1945]]. [[február 2.]]) magyar újságíró, kritikus.


1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.<ref>{{cite web |url=http://hdke.hu/emlekezes/emlekkonyv/kereses?page=26|title=Emlékkönyv (adatbázis) |publisher=HDKE - Holokauszt Emlékközpont |accessdate=2014-03-26}}</ref>
1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.<ref>{{cite web|url=http://hdke.hu/emlekezes/emlekkonyv/kereses?page=26|title=Emlékkönyv (adatbázis)|publisher=HDKE - Holokauszt Emlékközpont|accessdate=2014-03-26}}{{Halott link|url=http://hdke.hu/emlekezes/emlekkonyv/kereses?page=26 |date=2018-11 }}</ref>


== Életpályája ==
== Életpályája ==

A lap 2018. november 17., 06:24-kori változata

Kulinyi Ernő
Élete
Született1893. június 18.
Szeged
Elhunyt1945. február 2. (51 évesen)
Bruck an der Leitha
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű

Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18.Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.

1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.[1]

Életpályája

Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad című lapok munkatársa, ezután a Budapesti Hírlap színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a Színészújság szerkesztőjeként dolgozott. 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított.

Drámái

  • A hamburgi menyasszony (1922);
  • Babavásár (1922);
  • Árvácska (1929);
  • Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926);
  • Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929).

Fordításai

  • Kálmán I.: A hollandi menyecske (1921);
  • Reichwein L.: Vigyen el az ördög (1922);
  • Jessel: Detektívkisasszony (1922);
  • Lehár F.: A sárga kabát (1932);
  • Lehár F.: Paganini (1926);
  • Kálmán I.: A cirkuszhercegnő (1926).

Forrás

  • Magyar életrajzi lexikon
  1. Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]