„Videókártya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
asd
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:


==Története==
==Története==
Szerintem ez nem nagyon érdekel senkit
Sorozatgyártásban a videokártya elvét elsőként 1977-ben az [[Apple Inc.|Apple II]] [[mikroszámítógép]] konstrukciójánál alkalmazták, melynek [[alaplap]]jára integrált képmegjelenítési lehetőségeit bővítőkártyák által lehetett kiegészíteni. Az első [[IBM PC]] 1981-ben kiadott típusában alkalmazott [[MDA]] (Monochrome Display Adapter) videokártya csupán az egyszínű, 80x25 karakteres megjelenítést tette lehetővé. Ezt követően az [[IBM]] [[CGA]] (Color Graphics Adapter) és a Hercules 1982-ben megjelent [[HGC]] (Hercules Graphics Card) videokártyái már a színes szövegkarakterek megjelenítését is támogatták.

{{csonk-szakasz}}
==Kártyatípusok==


== Kártyatípusok ==
* [[alaplap]]ra integrált (fizikailag nem eltávolítható, többnyire lehetőség van letiltásra)
* [[alaplap]]ra integrált (fizikailag nem eltávolítható, többnyire lehetőség van letiltásra)
* bővítőkártyás rendszerű (cserélhető)
* bővítőkártyás rendszerű (cserélhető)

A lap 2018. szeptember 28., 11:25-kori változata

Semmit nem tudni róla

Története

Szerintem ez nem nagyon érdekel senkit

Kártyatípusok

  • alaplapra integrált (fizikailag nem eltávolítható, többnyire lehetőség van letiltásra)
  • bővítőkártyás rendszerű (cserélhető)

Több videokártya hídba kötése

Két Nvidia GTX 1080 SLI-ban

Néhány videokártyát össze lehet kötni egy másikkal, így sokkal nagyobb teljesítményt adnak. Ehhez a következők kellenek:

  • nagy kapacitású, jó minőségű tápegység (minimum 500 watt)
  • 2 db, lehetőleg ugyanolyan architektúrájú videokártya
  • kompatibilis alaplap
  • hídcsatlakozó (az alaplaphoz jár)

Két nagy típus:

  • NVidia SLI
  • AMD CrossFire, vagy a modernebb CrossFire X

Low profile (LP) - A bővítőkártyás rendszerű grafikuskártyák egyik változata

Alacsony hátlappal és csökkentett nyáklap mérettel rendelkező grafikus kártya. Ez a jelölés csak a méretre vonatkozik a teljesítményre nem. Vásárláskor a tartozékok között szokott lenni normál, valamint két alacsony méretű hátlap amik cserélhetőek. Az alacsony profilú kártyák elsősorban HTPC-kben használatosak, ahol a számítógépház mérete jóval kisebb a normál méretű társainál, de néhány nagyobb cég (pl.: DELL, HP,Asus,Acer,MSI,stb.) akik készítenek irodai munkára szánt komplett gépeket, előszeretettel alkalmaznak olyan házakat, amikbe csak ilyen típusú bővítőkártyákat lehet behelyezni.

Csatlakozások

A bővítőkártyás rendszerű videokártya a számítógép alaplapjának megfelelő foglalatába dugható be, vagyis a számítógép egyik cserélhető alkatrésze. Cseréjével növelhető a számítógép grafikus teljesítménye, ami megnyilvánulhat a megjelenés gyorsaságában, az átvitt adatmennyiség növelésében, a képpontok számának növelésében és számos más paraméterben. Ennek a csatlakozási módnak ismert fajtái (ezek egymással nem felcserélhetők, a videokártya csak a neki megfelelő foglalatba dugható be):

videokártya
  • S-100 bus
  • ISA
  • C-bus
  • VMEbus
  • Zorro II
  • NuBus
  • MCA
  • EISA
  • Zorro III
  • VLB (VESA Local Bus)
  • PCI
  • UPA
  • USB
  • AGP
  • PCI-X
  • PCI Express (PCIe) x16

2018-ban szinte kizárólag PCIe foglalatú videokártyák vannak forgalomban, az előd AGP már csak régi számítógépekben bukkan fel.[1]

Kimeneti csatlakozók

Alkalmazása

  • hagyományos kétdimenziós megjelenítések
  • háromdimenziós játékok és renderelés
  • (speciális esetekben a GPU extrém nagy számolási teljesítménye folytán különböző algoritmusok futtatására)
  • Bitcoin bányászatnál
  • külső videokártya laptophoz csatlakoztatása, annak teljesítményének növeléséből (PCIe segítségével)

Főbb gyártók

Fő chipset gyártók és jellemző termékeik

  • ATI Technologies - AMD (2006 óta az ATI tulajdonosa az AMD[2], 2011-től már utóbbi cég neve szerepel a marketinganyagokban[3]): Radeon 7/8/9000, Radeon X/X1000, Radeon HD 2/3/4/5/6/7000, R7, R9, RX sorozatok
  • nVidia: GeForce sorozat (GeForce FX, GeForce 6 és GeForce 7, GeForce 8, GeForce 9, GTX 100, GTX 200, illetve GTX 400, GTX 460, GTX 500, GTX 560, GTX 600, GTX 660, GTX 700, GTX 750, GTX 900, GTX 1000 sorozatok)
  • Intel – "i" sorozat, GMA (Graphics Media Accelerator) sorozat, Intel HD sorozat (csak integrált változatban)

Speciális videokártya-gyártók és termékeik

Kisebb chipsetgyártók és termékeik

Jegyzetek

További információk

Commons:Category:Graphics card
A Wikimédia Commons tartalmaz Videókártya témájú médiaállományokat.