„Elsődleges forrás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A lapra 2007-03-16-kor tett Godson {{nincs forrás}}-t. Dátumozás: {{nincs forrás|2007 márciusából}} |
Opa (vitalap | szerkesztései) a elütés jav |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Az elsődleges forrásokat az különbözteti meg a [[másodlagos forrás]]októl hogy ez utóbbiak nem csak a konkrét eseményeket írják le. A másodlagos forrás általában az elsődleges forrásokon alapuló történelmi leírás, de a történészek gyakran használnak másodlagos forrásokat azok korának jellemzésére (például egy [[számítógép]]ekről szóló könyv említeheti azt, hogy korának egyéb könyvei csak a műszaki jellemzőkre koncentrálnak és nem említik a [[katonai]] alkalmazásokat). |
Az elsődleges forrásokat az különbözteti meg a [[másodlagos forrás]]októl hogy ez utóbbiak nem csak a konkrét eseményeket írják le. A másodlagos forrás általában az elsődleges forrásokon alapuló történelmi leírás, de a történészek gyakran használnak másodlagos forrásokat azok korának jellemzésére (például egy [[számítógép]]ekről szóló könyv említeheti azt, hogy korának egyéb könyvei csak a műszaki jellemzőkre koncentrálnak és nem említik a [[katonai]] alkalmazásokat). |
||
Az elsődleges források általában nem megbízhatóbbak vagy hitelesebbek, mint a másodlagosak. A másodlagos források gyakran átesnek [[Kollegiális lektorálás|szaklektoráláson]], jól dokumentáltak és gyakran olyan intézmények publikálják őket, ahol a szerző pontossága fontos a szerző karrierje és megítélése szempontjából. Az elsődleges forrás olyan, mint egy naplóbejegyzés: egy adott személy nézőpontjából írja le az eseményeket, ami vagy igaz, pontos és teljes, vagy nem. A történészek mind az elsődleges, mind a |
Az elsődleges források általában nem megbízhatóbbak vagy hitelesebbek, mint a másodlagosak. A másodlagos források gyakran átesnek [[Kollegiális lektorálás|szaklektoráláson]], jól dokumentáltak és gyakran olyan intézmények publikálják őket, ahol a szerző pontossága fontos a szerző karrierje és megítélése szempontjából. Az elsődleges forrás olyan, mint egy naplóbejegyzés: egy adott személy nézőpontjából írja le az eseményeket, ami vagy igaz, pontos és teljes, vagy nem. A történészek mind az elsődleges, mind a másodlagos forrásokat alaposan ellenőrzik. |
||
Az általános szabály mégis az, hogy a modern [[történész]]ek szívesebben használnak elsődleges forrásokat, ha azok elérhetőek, és keresnek újakat is. Az elsődleges források – legyenek azok pontosak, vagy nem – új adatokat biztosítanak a történelmi kérdések eldöntéséhez, és a legtöbb modern kutatás ezért az [[archívum]]ok gyakori használatából áll, használható elsődleges források utáni keresés céljából. Egy olyan történelmi munka, mely csak másodlagos forrásokat tartalmaz vélhetően nem fog lelkes támogatásra találni mivel ez azt sugallja, hogy azt nem előzte meg alapos forrás–kutatás. |
Az általános szabály mégis az, hogy a modern [[történész]]ek szívesebben használnak elsődleges forrásokat, ha azok elérhetőek, és keresnek újakat is. Az elsődleges források – legyenek azok pontosak, vagy nem – új adatokat biztosítanak a történelmi kérdések eldöntéséhez, és a legtöbb modern kutatás ezért az [[archívum]]ok gyakori használatából áll, használható elsődleges források utáni keresés céljából. Egy olyan történelmi munka, mely csak másodlagos forrásokat tartalmaz vélhetően nem fog lelkes támogatásra találni mivel ez azt sugallja, hogy azt nem előzte meg alapos forrás–kutatás. |
||
A lap 2007. augusztus 20., 06:31-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 márciusából) |
Az elsődleges források olyan információdarabkák, melyeket – mint koruk egy jellemző szeletét – felhasználva összeállítható egy történelmi folyamat. Ezek gyakran szemtanúk által készített művek, vagy olyan személyek beszámolói, akik egy történelmi esemény részesei voltak; de lehetnek tárgyak is, mint például érmék, újságcikkek, levelek vagy naplóbejegyzések. Lehetnek szinte bármilyen formájúak: a reklámok az 50-es évekből például lehetnek elsődleges forrásai annak, hogy a modern technológia elterjedését vizsgáljuk.
Az elsődleges forrásokat az különbözteti meg a másodlagos forrásoktól hogy ez utóbbiak nem csak a konkrét eseményeket írják le. A másodlagos forrás általában az elsődleges forrásokon alapuló történelmi leírás, de a történészek gyakran használnak másodlagos forrásokat azok korának jellemzésére (például egy számítógépekről szóló könyv említeheti azt, hogy korának egyéb könyvei csak a műszaki jellemzőkre koncentrálnak és nem említik a katonai alkalmazásokat).
Az elsődleges források általában nem megbízhatóbbak vagy hitelesebbek, mint a másodlagosak. A másodlagos források gyakran átesnek szaklektoráláson, jól dokumentáltak és gyakran olyan intézmények publikálják őket, ahol a szerző pontossága fontos a szerző karrierje és megítélése szempontjából. Az elsődleges forrás olyan, mint egy naplóbejegyzés: egy adott személy nézőpontjából írja le az eseményeket, ami vagy igaz, pontos és teljes, vagy nem. A történészek mind az elsődleges, mind a másodlagos forrásokat alaposan ellenőrzik.
Az általános szabály mégis az, hogy a modern történészek szívesebben használnak elsődleges forrásokat, ha azok elérhetőek, és keresnek újakat is. Az elsődleges források – legyenek azok pontosak, vagy nem – új adatokat biztosítanak a történelmi kérdések eldöntéséhez, és a legtöbb modern kutatás ezért az archívumok gyakori használatából áll, használható elsődleges források utáni keresés céljából. Egy olyan történelmi munka, mely csak másodlagos forrásokat tartalmaz vélhetően nem fog lelkes támogatásra találni mivel ez azt sugallja, hogy azt nem előzte meg alapos forrás–kutatás.