A növények nemisége

A növények nemisége szempontjából megkülönböztetünk egylaki, kétlaki, háromlaki és poligám fajokat, másrészt egyivarú és kétivarú virágokat.

Az egylaki és kétlaki fogalom a gombáknál is megjelenik.

A fogalmak magyarázata

A virágok egyivarúak, de a hímivarú barkát és a nőivarú füzért ugyanaz az egyed hordozza, tehát az égerfa egylaki.

A virágok egyivarúak, azaz vagy csak porzót, vagy termőt tartalmaznak, a kétfajta virág pedig más-más egyeden található, tehát a komló kétlaki.

A tündérrózsa egylaki és kétivarú is, a porzók és a bibék egyazon virágban vannak.

Az egylaki kőris virágai lehetnek egyivarúak is, kétivarúak is; sőt van kétlaki kőris is.

A licsi poligám, egyedei egyszerre hordoznak porzós, termős és hímnős virágokat.

Egy egylaki növény (monoikus növény) esetében ugyanazon az egyeden mind működőképes hím viráglevél (porzó, stamen), mind pedig működőképes nőivarú viráglevél (termő, carpellum) kifejlődik.

Ha a porzó és a termő egyazon virágon belül van, akkor a virág kétivarú (hímnős, monoclin, perfect, hermafrodita). Egy egylaki növény virágai lehetnek hímnősek is, de vannak olyan egylaki növények is, amelyek virágai ugyan egyivarúak (diclin, imperfect virágok), tehát különállóan vagy csak hím, vagy csak női ivarú működőképes virágleveleket hordoznak, de ezekből az egyivarú virágokból ugyanazon az egyeden vegyesen hím és női ivarúak is fellelhetők. Az egylaki növényeken kívül léteznek még kétlaki (dioikus), háromlaki (trioikus) és poligám növények is.

		Virág
		Egyivarú		Kétivarú (hímnős)
		Hímivarú (porzós)	Nőivarú (termős)
Növény	Egylaki	azonos egyeden		nincs
		nincs		minden egyeden
	Kétlaki	külön egyeden	külön egyeden	nincs
		külön egyeden	azonos egyeden
		a kétivarú virággal azonos egyeden	külön egyeden	a hímivarú virággal azonos egyeden
	Háromlaki	külön egyeden	külön egyeden	külön egyeden
	Poligám	azonos egyeden

Vannak olyan egylaki növények is, amelyek egyedei egyaránt fejlesztenek egy- és kétivarú virágokat. Ilyenek például a fészkesek, ahol a kétivarú virágokon kívül még női virágok is vannak ugyanazon az egyeden. A zászpa (Veratrum album) pedig olyan egylaki növény, amelynek egyedei a kétivarú virágon kívül még hím virágokat is fejlesztenek.

Egy virág lehet funkcionálisan is meddő vagy egyivarú. Amikor a virág tartalmaz ugyan ivarleveleket mindkét nemből, de vagy semelyik sem működőképes, ekkor meddőnek, vagy egyikük nem működőképes, amikor pedig funkcionálisan egyivarúnak tekinthető.

Egylaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és termős viráglevelek ugyanazon növényen (egylaki), de külön virágban fejlődnek (egyivarú), ilyen például az európai mogyoró, a kukorica vagy a szelídgesztenye.

Egylaki és kétivarú az a növény, ahol az egyedek kétivarú virágokat fejlesztenek.

Kétlaki és egyivarú az a növény, ahol a porzós és a termős virágok külön-külön virágban fejlődnek (egyivarú), és ráadásul a porzós és a termős virágok más-más egyedeken találhatók (kétlaki). Ilyen például a kender, a komló vagy a lucerna.

A kakukkfű olyan kétlaki növény, amelyeknél egyes egyedek virágai csupa egyivarú női virágok, más egyedek viszont csakis kétivarú virágokat hordoznak.

A habszegfű (Silene) úgy nevezett háromlaki (trioikus) növény, ennél ugyanis külön-külön egyedeken vannak a porzós, a termős, illetve a hímnős virágok. A gyomként növő kender (Cannabis sativa) nem kizárólagosan kétlaki. Természetes körülmények között felbukkannak az állományokban egylaki típusok is, sőt találtak olyan változatot is, amelyiknél egyes egyedek csak hímvirágúak, mások csak nővirágúak, de ugyanakkor hímnős virágú egyedei is vannak, tehát a kendernek ez az alfaja háromlaki.

A licsit és a mangót pedig poligámnak nevezzük: ezek egyedei egyszerre hordoznak porzós, termős és hímnős virágokat.

Források

• ↑ Novszerv.elte.hu Böddi: Dr. Böddi Béla: A virág (pdf). ELTE Növényszervezettani Tanszék. [2008. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 15.)

• ↑ Benécsné Kender: Benécsné Bárdi Gabriella. A gyomként növő kender (Cannabis sativa L.) hazai elterjedése, morfológiája, biológiája és gyomszabályozási lehetőségei. Gödöllő: Növénytudományi Doktori Iskola (2003). Hozzáférés ideje: 2010. február 17. 

További információk

• C.B.Beck. An Introduction to Plant Structure and Development. Cambridge University Press (2005). ISBN 0‐521‐83740‐5 

• A. J. Richards. Plant Breeding Systems. London: Chapman & Hall (1997). ISBN 0-412-57440-3 

• Steve Baskauf. Angiosperm sexual systems, Bioimages. Department of Biological Sciences of Vanderbilt University (2002). Hozzáférés ideje: 2010. február 16.  Fotóval illusztrált példák egylaki, kétlaki, háromlaki és poligám növények egyivarú és kétivarú virágaira

• Geber, Monica A.. Gender and sexual dimorphism in flowering plants : with 29 tables. Berlin: Springer, 4. o. (1999). ISBN 3540645977. Hozzáférés ideje: 2010. február 16. 

• Binggeli, P., & Power, J.. Gender variation in ash (Fraxinus excelsior L.) (1999). Hozzáférés ideje: 2010. február 16. 

• (1993) „Sex determination in flowering plants.”. The Plant Cell 5, 1241-1251. o. (Hozzáférés: 2010. február 16.)  

• (1995) „Dioecy and its correlates in the flowering plants”. American Journal of Botany 82, 596-606. o. (Hozzáférés: 2010. február 16.)